A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes az ellenzéki pártok kezdeményezésére összehívott rendkívüli parlamenti ülés pénteken, ám azon a 66 ellenzéki honatyából is mindössze 38-an voltak jelen. Mindez azt jelenti, hogy a kezdeményezést aláíró negyven ellenzéki képviselő közül többen végül be sem fáradtak be az Országgyűlésbe.
„Versengés van az ellenzéki térfélen. Amikor a devizahitel elterjedt Magyarországon, akkor éppen ezek a baloldali pártok voltak kormányon, azt kell látni, hogy a devizahitel elterjedése az akkori kormánypártok felelőssége” – fejtette ki az M1 Ma este című műsorában a témában Kiszelly Zoltán. A politológus rávilágított: Magyarország kormánya 2010 után hozott egy döntést, amelynek értelmében nem járhatnak jobban a devizahitelesek, mint azok, akik ugyanabban az időben forinthitelt vettek fel.
Magyarországon súlyosabb volt a probléma
Hangsúlyozta, Magyarországon súlyosabb volt a probléma, mint a környező országokban, hiszen mintegy egymillió devizahitelt vettek fel az emberek lakásra, autóra vagy szabad felhasználásra a kétezres években. Kiemelte, a legégetőbb a lakáshitelek kérdése volt, hiszen a lakhatást biztosítani kellett, amit a politológus szerint a kormánynak sikerült is különböző társadalmi csoportoknak, különböző intézkedések hatására. Hozzátette, hogy az ellenzéki pártoktól függetlenül egyes társadalmi csoportok azt a mesét hintették el a devizahitelesek körében, hogy varázsütésre megszabadulhatnak az adósságuktól.
„Ilyen nincsen egy kapitalista társadalomban. Ha valaki felvett egy hitelt, tájékozódott, aláírta az apróbetűs részt, akkor utána azt vissza kell fizetnie” – szögezte le.
Kifejtette, ha elengednék a hitelt, akkor a szerződéses biztonság kerülne veszélybe. Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, a szerződéseket be kell tartani – a könnyítéseket a kormány 2010-ben behozta – vissza kell fizetni az adósságot.
A Jobbik lesz az új MSZP?
Azzal kapcsolatban, hogy a Jobbikból kivált Mi Hazánk Mozgalom augusztus 20-án fog zászlót bontani, a politológus úgy fogalmazott: a Jobbik MSZP-sedik. Kifejtette, az MSZP is korábban egy nagyobb párt volt, 30-35 százalékos támogatottsággal, amely idővel tíz százalék alá süllyedt. Párhuzamot vont: a Jobbik nagyjából húsz százalékos volt, most pedig megközelítőleg 15 százalékon áll a párt támogatottsága.
„Miközben nem jönnek életjelek a Jobbik felől egy-két fényképen túl, a Mi hazánk mozgalom csinálja a dolgát – ahogy a DK is az MSZP alól szervezi ki a szavazókat, ugyanezt csinálja a Mi Hazánk Mozgalom is, amikor a Jobbik alól szervezik ki a tagokat” – részletezte Kiszelly Zoltán.
Vona Gábor is bejelentkezett
A politológus megemlítette, hogy idő közben Vona Gábor is bejelentkezett, mert a gyenge pártvezetéshez képest ő is látható akar maradni, hogy a még a zuhanórepülésből kihúzza a pártot. Úgy folytatta, a Mi Hazánk Mozgalom annyiban ügyesebb, hogy tankönyvi példa alapján szervezik a rendezvényeiket, miközben a Jobbik pénztelenségre hivatkozva nem méretteti meg magát.
Vona Gábor „újhullámos vlogger” visszatéréséről azt mondta: ez valóban egy modern műfaj, és a volt miniszterelnök-jelölt megpróbálja megtartani a fiatal szavazókat, azonban Kiszelly Zoltán szerint a fiatalok inkább a korábbi radikális elszántságot keresik, amelyet a Jobbik még korábban képviselt.
„Ez a cukiság, ez a se hideg, se meleg, se hús, se hal politika, amit Vona Gábor bukott pártelnökként a vlogjában is folytat – hogy elvont kategóriában beszél, nem mond markáns üzeneteket, csak elmélkedik”, nem tűnik sikeresnek a fiatalok körében – összegezte gondolatait az M1 Ma este című műsorában Kiszelly Zoltán politológus.
