Ebben aztán nincs sok meglepetés: Volner János és két volt jobbikos frakciótársa Toroczkaiék pártjában folytatja. Majdnem kész egy frakció.
Összeállt a négyfős exjobbikos csapat a parlamentben is. Miután a Jobbik tavasszal megszabadult a radikális szavazóitól, az egykori vezetőitől is szép lassan megválik: Dúró Dóra, Volner János, Fülöp Erik, Apáti István már mi hazánkos, ámde valójában független képviselő a parlamentben.
Ez azért nem nagy “buli” lássuk be, hiszen frakciót nem tudnak majd alapítani, persze viselkedhetnek úgy, mintha képviselőcsoportot alkotnának – így tett az előző ciklusban a DK is -, de ezzel még nem lesznek kisegítve. Nem lesz frakcióvezetőjük, helyetteseik, tanácsadóik, frakcióirodájuk és nem szólhatnak hozzá napirend előtt sem az Országgyűlés munkájához. Emellett minimális lehetőségük lesz úgy általában sem a parlamenti monológokra, és ami a legnagyobb érvágás: állami támogatásban sem részesülnek.
Sokan abban bíznak, hogy lesz még egy-két jobbikos aki kilép a frakcióból, és így akár képviselőcsoportot is alapíthatnak. Ezt azonban a parlamenti Házszabály nem teszi lehetővé: egy frakció csak öt taggal jöhet létre, azonban csak olyan szervezet alakíthatja meg, amely a választásokon erre felhatalmazást kapott.
Talány, hogy mi lesz a Mi Hazánk Mozgalomból, most ugyanis még egyetlen közvélemény-kutató cég sem méri őket. Azonban az biztos, hogy az új pártban a radikáljobb póluson népszerű arcok színesítik a mezőnyt. Toroczkai és Novák erős karakter underground körökben, ahogy Volnert, az egykori ketrecharcost is kedvelik a Jobbik egykori bázisában.
Azonban még így is nehéz lesz az áttörés, hiszen 4-500 ezer szavazót minimum szerezni kell a parlamentbe jutáshoz 2022-ben, de a tavaszi EP-választási kampányban már elő kellene rukkolni valami bődületes dologgal, hogy legalább egy képviselőt kiküldhessenek Brüsszelbe. A cél a mostani Jobbik, egyre zsugorodó szavazói rétegének megszólítása.
A Jobbik eközben durcás, sértett kisgyerekként viselkedve szidja a Mi Hazánkat, hiszen érzik, a középre, de inkább balra húzódás (LMP-re és a Momentumra kacsingatás) során több szavazót veszítenek, mint amennyit nyernek. A csalódottak pedig Toroczkaiék karjaiba menekülhetnek.
A parlamenti szabályrendszer most a Jobbiknak kedvez, de ha folytatódnak a nagy médiaérdeklődés közepette zajló kilépések, az akár még egy újabb kisgazdasztorival is gazdagíthatja a magyar politikatörténetet. A rendszerváltás után a jobboldali koalíciót erősítő Független Kisgazdapárt kettészakadt: a “harminchármak” maradtak Antall József miniszterelnök támogatói, a Torgyán József vezette tizenkét képviselő viszont Antall és a koalíció ellen fordult.
Az újkori kisgazda-acsarkodás hosszú éveken keresztül zajlott, végül a kisgazdák – persze nem csak a párton belüli feszültségek miatt – tokkal-vonóval szépen eltűntek a politikai süllyesztőben, 2002-től kezdődően már nem is kerültek be a parlamentbe. Az egykori harminchármaknak és a lázadó tizenketteknek tehát ugyanaz lett a sorsuk.
Még nem tudjuk, de nem kizárt, hogy az egykori szép reményekkel indult radikális Jobbik is rálépett erre a kisgazda útra.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd
