Ki ne tudná, hogy a legrégebbi “államközi” kapcsolataink pont a bajorokkal “létesültek”, mikor is I.István magyar király feleségül vette Gizella bajor hercegnőt.
De ugorjunk egy nagyot! A magyar-bajor gazdasági és politikai kapcsolatok most is kiválóak. S Bajorország jelentős hatással van a magyar gazdaság teljesítményére.
Olyannyira, hogy a Németországgal lebonyolított magyar kereskedelmi forgalomból egyharmaddal részesedik Bajorország. Pontosabban: a Németországba irányuló magyar export 36 százaléka oda irányul, a Németországból Magyarországra érkező beruházások egyharmada pedig onnan érkezik. És ezek döntő százaléka a magyar gazdaság gerincét adó autóipar területén valósul meg. Ami pedig a részleteket illeti: Magyarország számára a legfontosabb gazdasági, kereskedelmi és befektetési partner Németország, ezen belül is Bajorország, a kormánynak három bajor stratégiai partnere – az Audi, a Siemens és a Knorr-Bremse – van, ezek a cégek együtt és külön-külön is komoly szereplői a magyar gazdaságnak.
A magyar gazdaság fejlődését is új dimenzióba kell léptetni, hiszen nyakunkon a digitalizáció és a negyedik ipari forradalom. Ennek alapját a Bajorországgal történő együttműködés is jelentheti, miután a bajor cégek élen járnak a világ ipari és technológiai forradalmában, azaz a technológiaváltásban. A bajor cégek itteni beruházásai, és a magyar cégek bekapcsolása a beszállítói láncba közelebb hozzák a legmodernebb technológiát, és lehetővé teszik, hogy a magyar gazdaság az elsők között álljon át az új technológiára.
De azért is lehet királyi út a magyar gazdaság számára a bajor gazdaság, mert Németország déli tartományának erősségét a kis- és közepes vállalkozások produkciója adja. Vagyis szemben az általános tévhivettel: a nagyvállalatok helyett (vagy inkább mellett) a kis cégekre is lehet alapozni a fundamentumokat.