Kínzó kérdések tartják lázban a tőkepiacokat

Hírek D. GY.
A tavalyi után ez az esztendő sem a kiszámíthatóság évének ígérkezik a tőzsdéken. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket: mi lesz az inflációval, folytatódik-e a Wall Street szárnyalása, valamint hogyan alakulnak a feltörekvő piacok, főleg a kínai. Egy biztos: ritka volatilis évre számíthatunk.

A számok szinte a felfoghatatlan kategóriába érkeztek. A Bank of America összesítése szerint a pandémia kezdete óta a központi bankok 32 000 milliárd dollárt pumpáltak a gazdaságba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt húsz hónapban óránként 800 millió dollár értékű pénzügyi eszközt vásároltak.

A tőzsdék kapitalizációja globálisan 60 ezer milliárd dollárt tesz ki.

Ezzel párhuzamosan nő az infláció. Ezt látva az amerikai jegybank be is jelentette, hogy eszközvásárlási programja az eredetileg tervezett november helyett már az első negyedév végén befejeződik.

Átmeneti vagy tartós?

Teljes zűrzavar következett be tavaly a jegybankok árdráguláshoz való hozzáállásában. Korábban az volt az uralkodó nézet, hogy a járvány által kikényszerített korlátozások feloldása után felpattanó inflációs szint átmeneti lesz. Ehhez képest novemberben az amerikai fogyasztói árak 1982 óta a leggyorsabb ütemben emelkedtek. Az eurózónában szintén rekordszintű drágulást regisztráltak.

A kérdés azonban kérdés marad. A Morgan Stanley befektetési bank úgy látja, hogy bár az ellenértékek továbbra is magasak lesznek az idén, valamikor az év elején bekövetkezik egy tetőzés. Az olajárak konszolidálódnak, a beszállítói láncokra nehezedő nyomás pedig mérséklődik. Ugyanakkor a BlackRock, a világ egyik legnagyobb alapkezelője szerint a következő esztendőkben magasabb inflációs szintekre kell felkészülnünk. A Goldman Sachs (GS) arra számít, hogy az amerikai fogyasztói árak növekedési üteme 2022-ben 4 százalék körüli lesz, vagyis megmarad egy viszonylag magas szinten. Úgy véli: mivel a központi bankok deklarálták, hogy tolerálják a nagyobb drágulási ütemet, az inflációval kiigazított kötvényhozamok viszonylag alacsonyan maradnak, ami támogatást jelenthet a részvénypiacoknak. A GS pozitív hozamokkal kalkulál a részvények, míg negatívokkal a kötvények esetében. Ha ez így lesz, akkor ez a jelenség két egymást követő évben zajlik le, amire ötven esztendeje nem volt példa. A Deutsche Bank szerint viszont egy idő után azért elfogy majd a jegybankok türelme, így agresszívebb monetáris szigorításba kezdenek, aminek recessziós veszélyei lehetnek.

Mi lesz a Wall Streeten?

A JPMorgan egy elemzője úgy véli, befektetőik arra számítanak, hogy a részvénypiaci momentum, a likviditás, a nyereségesség elérte a csúcsát, a központi bankok visszafogják vagy megszüntetik kötvényvásárlási programjaikat. Így az invesztorok profitrealizálásba kezdenek, vagyis korrekció következhet be. Mislav Matejka, a befektetési bank részvénystratégája ugyanakkor közölte: szerintük nem ez a szcenárió valósul meg. Hasonló véleményen van a GS is, amely szerint az amerikai részvénypiacon irányadó S&P 500-as index az idén további 9 százalékkal emelkedik. A Morgan Stanley ellenben azt jósolja, hogy a benchmark 5 százalékkal zuhan. A Bank of America 3 százalékos visszaesésre számít.

Még kiszámíthatatlanabbnak tűnik az európai részvények teljesítménye. A gond nemcsak az, hogy az infláció várhatóan tartósan magas szinten ragad be, hanem az is, hogy mindez nagy volatilitás mellett zajlik majd le. Ez azt jelenti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kettős présbe kerül: hiába gondolja, hogy átmeneti a drágulás, ha a piac – látva az ingadozást, a bizonytalanságot – monetáris szigort követel majd meg tőle. A jegybank a múlt év végén közölte: az inflációs folyamatok nyomán visszafogja a pandémia hatásainak az enyhítésére bevezetett kötvényvásárlási programját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy kamatemelésre 2023 előtt nincs nagyon esély. A Nomura szerint az energia- és az élelmiszerárak továbbra is magasak lesznek, hasonlóan a piaci szolgáltatások ellenértékeihez, így az infláció meglehetősen kényelmetlen zónában marad az idén.

A japán bankház felhívja a figyelmet arra, hogy az európai gázárak tavaly 573 százalékkal nőttek.

Komoly veszélyforrás lehet, ha a legerősebb európai gazdaság, Németország gázkészletei kifogynak. Nemcsak az üzemanyag-, hanem például a műtrágyapiacon is ellátási nehézségek adódhatnak. Ez utóbbi a vártnál magasabb élelmiszerárakat okozhat. A drágulás pedig erőteljesebb bérköveteléseket válthat ki, azaz a bérinfláció is beindulhat.

A Bloomberg elemzői konszenzusa szerint az európai részvénypiac mozgását követő Stoxx 600 index az idén 6 százalékkal emelkedik, reagálva a gazdasági bővülés folytatódására és a kötvények továbbra is alacsony hozamszintjére. A Bank of America viszont a Stoxx 10 százalékos esését jósolja. Egy ilyen környezetben célszerű az erős piaci pozícióban lévő vállalatok papírjaira fókuszálni; tipikusan ilyenek a fogyasztási cikkek és a pénzügyi szektor részvényei.

A kínai nagy kérdés

Peking drákói szigorral lépett fel az omikron-variánssal szemben. Ha e változat továbbterjed, az újabb lezárásokhoz, korlátozásokhoz vezethet. Az idei téli olimpiát Kína rendezi – mindent el fognak követni, hogy „vírusmentes” legyen. A CSI 300 részvényindex tavaly 3 százalékkal esett, miután a hatóságok szűkítették a technológiai, az oktatási, valamint az ingatlancégek mozgásterét. A kínai ingatlanszektor csődközeli helyzete felhívja a figyelmet arra, hogy milyen sérülékeny az ázsiai kötvénypiac, amely pedig tavaly a nyugati befektetők egyik kedvelt célpontja volt, viszonylag nagy hozamai és kis csődkockázata miatt. További rizikó, hogy számos, a globális ellátási láncok szempontjából kulcsfontosságú országban nagyon alacsony szintű az átoltottsági ráta.

(Borítókép: Europress/AFP)

További anyagaink