Álláspontjuk szerint az elmúlt évtizedben a fejlődés megkérdőjelezhetetlen volt a roma közösségekben, akkor is, ha még sok tennivaló például a lakhatási, a foglalkoztatási és oktatási körülmények javítása terén.
Tavaly a Felzárkózó települések programban részt vevő, az országos aránynál jóval nagyobb roma népességgel rendelkező 118 községben sokan tudtak élni a családügyi intézkedések által nyújtott lehetőségekkel:
az otthonteremtés, a babaváró, a gyermekjóléti intézkedések, például az ingyenes gyermekétkeztetés, az ingyenes táboroztatás, a Biztos Kezdet Gyerekházak vagy a tanodák által biztosított szolgáltatások, kedvezmények sok roma családnak jelentenek közvetlen segítséget
– hangsúlyozta az intézet
Egyebek között jól látható – írták –, hogy a felzárkózó településeken is népszerű az otthonteremtési program, különösen a falusi csok. A támogatások összege átlagosan 5,7 millió forint családonként. A támogatásokat felerészben már meglévő ingatlan bővítésére vagy korszerűsítésére fordították a családok, felerészben pedig másik ingatlanba költözésre.
A KINCS roma családokat vizsgáló értékkutatásában a megkérdezett romák számára a család és a családi biztonság a legfontosabb. Kétharmaduk kifejezetten boldognak érzi magát. Identitásukban a család mellett a magyarsághoz tartozásuk is meghatározó. Felméréseink egyértelműen cáfolják azokat a romákkal kapcsolatos előítéleteket, miszerint ők kevésbé tartják magukat magyarnak. A romák határozottan büszkék magyar állampolgárságukra.
Borítókép: Soós Lajos / MTI
