Magyarország tavaly 3985 milliárd forint értékben importált termékeket Kínából, ami több mint 34 százalékos növekedésnek számít 2021-hez képest, míg 2012-höz viszonyítva több mint háromszoros a bővülés. A távol-keleti ország a teljes behozatal mintegy 6,7 százalékát adta. A Kínába irányuló magyar export 848 milliárd forintot ért el, 13 százalékkal nőtt 2021-el összevetve, 2012-hez képest pedig a kivitel több mint duplájára nőtt – írja a Világgazdaság.
Összehasonlításképpen: Magyarország a legfontosabb partnertől, Németországtól 12,5 ezermilliárd forint értékben importált, míg az export elérte a 14 ezermilliárd forintot. Peking tehát egyre jelentősebb kereskedelmi partnere Budapestnek, de egyelőre a kétoldalú forgalom zöme európai országokkal zajlik. A világ második legnépesebb országa összességében így is a kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere lett hazánknak.
A befektetések terén még jobban alakultak a számok: a tavalyi év végére a kelet-európai régióban Magyarországra érkezett a legtöbb kínai beruházás.
Sőt, az Egy út, egy övezet (BRI) kapcsán a kínai befektetések fő haszonélvezője tavaly a magyar gazdaság lett 7,6 milliárd dollár (több mint 2700 milliárd forint) összértékkel. A második helyen Szaúd-Arábia végzett jócskán lemaradva, 5,6 milliárd dollárral, majd a rangsorban Szingapúr következik 2,5 milliárddal.
A magyarországi kínai fejlesztések motorja a CATL debreceni akkumulátorgyára, amely eleve 7 milliárdos invesztíció, ami a valaha volt legnagyobb BRI-projekt a stratégia 2013-as indulása óta. Idén a távol-keleti ország lehet hazánk legnagyobb külföldi közvetlen befektetője, míg a kínai tulajdonosi hátterű vállalkozások közel 20 ezer embernek adnak munkát az országban. Magyarország jelenleg a világranglista negyedik helyén áll az elektromos akkumulátorok gyártása terén.
A cikk teljes terjedelmében a Világgazdaságban olvasható
Címlapkép: Shutterstock
