Tavaly 40 százalékkal 800 milliárd dollár fölé emelkedett a kínai értékpapírpiacon jelen lévő külföldi tőke mennyisége.
A külföldi befektetők rekord-tempóban halmozták fel a részvéneket és a kötvényeket. Mindez annak ellenére történt, hogy Washington és Peking között egyre erősödik a szembenállás, a Biden kormányzat a várakozások ellenére sem üt meg enyhébb hangot legfőbb geopolitikai riválisával. A feszültségek a tőkepiacon is jelen vannak, az amerikai hatóságok a kínai részvények kitiltásával fenyegetnek a helyi részvénypiacokról. Washington ugyanis elrendelte, hogy a kínai vállalatoknál ugyanúgy le kell folytatni időről-időre a szokásos pénzügyi auditokat – lévén nyilvános társaságok -, mint a piac többi szereplőjénél. Peking viszont kategorikusan megtiltotta ezt, mondván nem adja át a szenzitív pénzügyi információkat az amerikaiaknak.
Tavaly 35,3 milliárd dollár értékben vásároltak külföldiek kínai részvényeket a hongkongi, a shanghai és a sencseni tőzsdén.
Ez csaknem 50 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet. Kínai államkötvényekbe 75 milliárd dollár külföldi tőke áramlott, ami szintén 50 százalékso növekedés – derül ki a Crédit Agricola bank elemzéséből.
A kínai papírok iránti érdeklődésben nagy szerepe van annak, hogy Peking egyre jobban kinyitja tőkepiacait a külföld előtt, de annak is, hogy a kínai nagyvállalatok közül egyre többen kerülnek be a globális részvény- és kötvénypiaci indexekbe. Az indexkövető alapok így megvásárolják ezeket az értékpapírokat, s ezzel indirekten ugyan, de reklámot is csinálnak nekik.
Legutóbb márciusban az FTSE Russel index összeállítói döntöttek úgy, hogy a mutató kosarába beveszik a kínai állampapírokat.
A Nomura becslései szerint ez 130 milliárd dollár többletkeresletet jelent a kötvények iránt. Az ázsiai papírokban az is vonzó, hogy nagjyából 1,5 százalékponttal magasabb hozammal forognak, mint a hasonló lejáratú amerikai állampapírok. Előnyt jelentett az is, hogy a renminbi szinte folyamatosan felértékelődik a dollárral szemben. A kínai központi bank nemrég csökkentette a bankok tartalékolási kötelezettségét, ez becslések szerint ezer milliárd renminbi tőkét szabadít fel, amelynek egy része a tőkepiacra áramlik, növelve ezzel ott a likviditást, s eloszlatva azokat a külföldi aggodalmakat, hogy a szűk piac miatt beragadnának esetleg egy-egy értékpapírba.
(Borítókép: Szenet, acélt és más építőanyagokat szállító teherhajók a Nagy-csatornán, amelyet a kínaiak Jing – Hang-nagycsatornának neveznek, amely az UNESCO Világörökség része, Huai’an városában, Kelet-Kína Jiangsu tartományában, 2020. október 7. (Zhou Changguo, Europress/AFP)
