Kínába és Csehországba is exportálnak magyar sört

Hírek Gyöngyösi Balázs
A gördülékeny szezonkezdet érdekében a gyárak megadják az infrastrukturális segítséget a kocsmáknak, vendéglőknek a nyitáshoz – mondta a Figyelőnek Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója, aki beszélt a hazai termékek és az importsörök versenyéről, illetve a legújabb fogyasztói trendekről is.

Sokan várták, hogy elfogyaszthassanak egy korsó frissen csapolt sört a kedvenc kocsmájuk kerthelyiségében, s erre korlátozások részleges feloldásával immár van is lehetőségük. Ezzel együtt a gyengébb első negyedév után jobb folytatásban bízik a hazai söripar, de az április-júniusi időszakban látványos fellendülésről még korai beszélni.

„Tartok tőle, hogy a második negyedév söreladásai a teraszok nyitása ellenére jelentősen el fognak maradni a korábbi évek szezonkezdetén tapasztaltaktól”

– mondta a Figyelőnek Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. Úgy látja, ennek nem csak az lehet majd az oka, hogy a teraszok nyitása önmagában korlátozott vendéglátóipari forgalmat jelent.

Minden jel arra mutat, hogy az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-szektor ma rosszabb állapotban van, mint tavaly ilyenkor, valószínű, hogy nem fog tudni minden egység újra kinyitni.

„Azok a helyek, amelyek képesek lesznek kinyitni, forráshiánnyal, infrastrukturális korlátokkal és a munkaerő elvándorlásának következményeivel kénytelenek megküzdeni, hiszen bevételük, ha volt egyáltalán, pusztán töredéke a szükségesnek, így állományuknak csak egy részét tudták foglalkoztatni”

– állapította meg a szakember. A legnagyobb gondnak azt látja, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok vendéglátóipari szakember áramlott át más ágazatokba a biztosabb megélhetés miatt.

Kántor Sándor (Fotó: Magyar Sörgyártók Szövetsége)

Mindenesetre a sörgyárak segítik a HoReCa-szektor szereplőit az infrastrukturális nehézségek csökkentésében.

„A szakemberek sorra járják a vendéglátóhelyeket, hogy a csapoló berendezések a leállások után frissen szervizelve, újra tisztán, megbízhatóan, biztonságos működéssel szolgálják ki a vendégeket. Ezen túl a sörgyárak mindegyike visszafogadja a lejárt készleteket és új, friss termékekkel helyettesítik azokat. Nem utolsó sorban pedig pótolják az amortizálódott eszközöket, új márkaazonos poharakat és berendezési tárgyakat biztosítanak azok helyett, amelyek megsérültek vagy elavultak”

– sorolta az igazgató.

Örök dilemma, hogy hazai terméket vagy importsört válasszunk, akár egy itallapot mustrálva, vagy egy áruház sörös részlegén téblábolva. Kántor Sándor szerint a magyar sörök igenis versenyképesek, miután a hazai gyártás kiemelten minőségorientált.

„A termelés csaknem 10 százalékát exportáljuk olyan sörnagyhatalomnak számító piacokra, mint Csehország, Szlovákia vagy Kína. Így a Magyarországon főzött prémium- és középkategóriájú sörök teljes mértékben felveszik a versenyt tartalmukban, csomagolásukban, esztétikájukban a minőségi importsörrel”

– mutatott rá.

Ami a tágabb képet illeti, a söripar tartalmi fejlődését ahogy az elmúlt időszakban, úgy egy darabig még ezután is az Egyesült Államok piaca határozza majd meg. Itt jelentek meg előszőr a kraft főzdék, és itt alakult ki az első és a második kézműves sörforradalom is. Ezen a piacon jelent meg és vált rendkívül rövid idő alatt jelentős termékszegmenssé a hard seltzer, a legújabb trendeket pedig az alkoholmentes sörbárok alakítják.

„Az új és sikeres kezdeményezések egy-két évvel az amerikai megjelenésük után már átkerülnek Európába, így számolhatunk az alkoholmentes termékszegmens további szélesedésével és erősödésével. A csökkenő alkoholtartalom, az alkoholmentes sörök térnyerése és a kraft sörök iránti igény erősödése a globális piacon is megfigyelhető trend, amit Dél-Korea és Ausztrália sörfogyasztói diktálnak”

– fejtette ki a sörszövetség igazgatója. A világpiacot uraló folyamatok alól talán Brazília az egyetlen nagy kivétel, ahol továbbra is a termelési kapacitások növelése, a látszólag korlátlan kereslet kielégítése a legnagyobb kihívás.

A teljes cikk a Figyelő április 29-től kapható számában olvasható!

(Borítókép: MTI/Mohai Balázs)

További híreink