A hírügynökség történelmi jelentőségű lépésnek nevezi a tervezetet, részben emberi jogi szempontból, részben pedig azért, mert a világ második legnagyobb gazdasága így – igaz 15-20 év múlva – újra szinte korlátlan munkaerővel számolhat.
A kínai Államtanács, ami gyakorlatilag a kínai kormányt jelenti, széleskörű elemzést készített az elképzelésről – mondták a testülethez közel álló források a hírügynökségnek. A pekingi vezetés szeretné fékezni a kínai társadalom aggasztó mértékű elöregedését, egyben jópontokat is szerezne a nyugati világban, amely régóta hevesen kritizálta a születésszabályozást. Az új rendszerben minden családnak annyi gyermeke lehetne, amennyit csak szeretne. Az erről szóló döntést még az idei negyedik negyedévben meghoznák, de hivatalosan csak jövőre jelentenék be.
Kínában a születésszabályozás révén 30 millióval több férfi él, mint nő. A jelenleg még hatályos szabályozás az előírtnál több gyerek születése esetén bírságot ró ki a családokra. Az abortuszok és a “feketén”, illegálisan felnevelt gyerekek száma pedig szégyenteljesen magas. Számos férfi és nő sterilizáltatta magát, hogy megfeleljen a szabályoknak.
A pekingi kormány 2015-ben már enyhített a szigoron, bevezették, hogy családonként két gyermeket lehet felnevelni. A döntést részben az kényszerítette ki, hogy a kínai társadalom aggasztóan elöregedőben van, fogy a munkaerő is.
A kínai Államtanács által készített elemzés ugyanakkor azt mutatta ki, hogy állami parancsra nem megy a gyerekcsinálás. A tanulmány szerint ha megszüntetik a születésszabályozást, nem indul azonnal növekedésnek a megszületett gyermekek száma. Ennek hátterében az áll, hogy a termékeny korú nők száma nagyon erősen csökken az országban – ez az elöregedő társadalom hatása. A hírügynökség forrásai szerint így a kínai vezetés erős ösztönzőket szeretne bevezetni annak érdekében, hogy átlagosan minden kínai családban legalább két gyerek szülessen a jövőben.
A kínai statisztikai hivatal szerint tavaly a születések száma 3,5 százalékkal, 17,2 millió csecsmőre mérséklődött. Az Államtanács egy másik, tavaly készült elemzése azt jósolja, hogy 2030-ra az ország népességének egyharmada lesz 60 éves, vagy annál idősebb. 2010-ben ez az arány még csak 13 százalék volt.
A 2015-ben meghozott enyhítés – két gyerek lehet – nem hozta meg a várt eredményt, bár a kezdeti eredmények biztatóak voltak. Ez erős jelzés a pekingi társadalomtervezőknek. A fiatal kínaiaknak ugyanis egész egyszerűen elment a kedve a gyermeknemzéstől, sokkal inkább életszínvonalukkal, karrierjükkel, megélhetésükkel törődnek. A családok tartanak attól, hogy túlságosan sokba kerül gyereket nevelni. A társadalom az egy gyerek modellre állt rá – mert erre állították rá -, s ezt egy párthatározattal nem lehet egycsapásra megszüntetni.
Az állami tervezésnek megvolt az a kegyetlen következménye is, hogy számos kínai anya abortuszt hajtott végre, amikor kiderült, hogy lánygyermeke születik. Így állhatott elő, hogy átlagosan 106 férfi jut 100 nőre. A CIA Global Factbook szerint a globális átlag 102.
A 2015 utáni születésszám fellendülése, azonban óriási piaci keresletet jelentett. A kínai szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásai 2016 augusztusa és 2017 szeptembere között 19,4 milliárd dollár értékűek voltak.
