Steinberg gyorsan leszögezte, hogy a magyar ingatlanpiac rendkívül pozitív korszakot él. Nagy projektek, nagy fejlesztések jellemzik, olyan konjunktúrával és dinamikával, amit már rég látott a hazai ingatlanpiac. Kifejtette: alapvetően egy többszereplős piacról van szó, amelyen jelen kell lenniük az ingatlanfejlesztőknek, befektetőknek, bérlőknek, vásárlóknak és a bankoknak is. Ha bármelyik elem hiányzik, akkor az ingatlanpiac nem tud működni. Ezek miatt is a gazdaság egyfajta indikátora az ingatlanpiac. Vagyis, ha az ingatlanpiac jól teljesít, akkor a gazdasági is. Ez most Magyarországon pont így van, de nem volt mindig ez a helyzet. 2010 előtt a gazdaság romokban, ráadásul az ország megítélése sem volt jó – hívta fel Steinberg a figyelmünket.
2010 után megváltozott a befektetők hozzáállása a magyar ingatlanpiachoz. Most már szívesen jönnek az országba. Egyrészt az objektív mutatók miatt, mint például a 4 százalékos GDP-arányos gazdasági növekedés, másrészt a szubjektív érzet miatt. “28 éve itt élek, és a város soha nem volt ilyen vonzó mint most” – mutatott rá a szubjektív érzet lényegére Steinberg. Külön kiemelte, hogy ellenben a 2010 előtti időkkel, 2010 után megjelent egy komoly, profi, hazai, intézményi befektetői réteg, amely az ingatlanpiac egyharmadának forgalmát bonyolítja le. Ez azt jelenti, hogy belföldi forrásból, belföldi cégek bonyolítják le az üzletet. Kifejezetten jó ez – tette hozzá Steinberg -, mert nagyobb stabilitást ad az ország gazdaságának, mivel a hazai befektetők nem fognak elfutni, nem fognak elfutni.
Nyisztor Péter három szemszögből mutatta be, miért is áll jelenleg jól a magyar ingatlanpiac. Először is az évek óta nem látott alacsony pénzpiaci kamatok miatt. Másodsorban az elérhető finanszírozási források miatt.(pénzpiac likviditási bőség, befektetési alapok térnyerése) Harmadsorban pedig a kifejezetten kedvező jogszabályi környezetet nevezte meg. Itt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és az 5 százalékos lakásáfa a legfőbb ösztönzők. Ezen intézkedéseknek köszönhetően 2017-ben több mint 14 ezer ingatlant építettek, ami egy rég nem látott magas szám. Mint a finanszírozási oldal képviselője, Nyisztor kiemelte azt is, hogy rendkívül sok építési és használatba vételi engedélyt engedélyt adnak ki. Kifejezette fontos ez, hiszen ha ezek az adatok magasak, akkor bizakodóak lehetünk a jövővel kapcsolatban. Kiemelte, hogy egyre fontosabb az, hogy kik fektetnek be, köszönhetően a know your costumer, azaz ismerd meg ügyfeled-elvnek. Emellett pedig a lokáció fontosságát hangsúlyozta, hiszen jó lokáció nélkül, finanszírozni sem nagyon érdemes. Másik fontos szempontként a szabad vállalkozói kapacitást nevezte meg. Ezzel kapcsolatban elmondta: egyre inkább felértékelődnek az alvállalkozók, így a banki szektornak őket, az ő piaci helyzetüket is vizsgálniuk kell.
A Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese szerint a jó helyzet ellenére is nagyon szükség van a finanszírozásra az ingatlanpiacon. Az MFB akkor lép be egy piacra, ha valamiben hiányt lát. Az ingatlanpiacon három ilyet tud megnevezni – húzta alá dr. Simon Katalin.
Először is a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. Elmondása szerint az ingatlantulajdonosok negyede szeretne energiamegtakarítással járó felújítást végezni a következő öt évben, ez nagyjából egymillió ingatlant jelent. Erre hozta létre az MFB a lakossági energiahatékonysági hitelprogramot, melynek hitelkerete 115 milliárd forint és uniós forrásokból fedezik.
Másodsorban a vállalkozásfejlesztés területén nyújt segítséget a fejlesztési bank. Az MFB-forrású vállalkozási hitelekre 70 milliárd forintot különített el a bank. Ingatlanvásárlástól kezdve, fejlesztésen át, immateriális javak beszerzéséig több célra is lehet igényelni a hitelt.
Harmadikként pedig jövő a épületeinek, jövő városainak finanszírozását említette dr. Simon Katalin. Erre egy EU-s és MFB-s forrásokból létrehozott kockázati tőke programot mutatott be. A program lényege, hogy főként önkormányzatokat rávegyen okosépületek építtetésére. Elvük szerint ugyanis nincs okosváros okosépületek nélkül. Az első lépésnek mindenképp egy okosközépület megépítését javasolta dr. Simon Katalin. Erre Kaposváron és Kecskeméten már élő példát is láthatunk – húzta alá az MFB vezérigazgató-helyettese.
