Magyarország bruttó hazai terméke 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint nem változott, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal a második becslésében, amelynek nyers volumenindexe nem változott, ugyanakkor a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index 0,1 százalékponttal magasabb lett az első becsléshez képest.
A KSH szerint az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján – a gazdaság teljesítménye szintén nem változott.
A minimálisan kedvezőbb GDP-adat azonban csak kozmetikázni tudta az első becslésben közölt számokat: így 2023-ban a bruttó hazai termék a nyers adatok alapján 0,9, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 0,7 százalékkal maradt el az előző évitől (az első becslésben még 0,8 százalékos recesszióról írt a KSH.)
Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a jövőben ezek a számok még változni fognak, az egyes revíziók alkalmával a múltban is rendre átírta GDP-adatokat a KSH.
Az ipar rántotta vissza a magyar gazdaságot év végén
A negyedik negyedév során a termelési oldalon az ipar és ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye egyaránt 6,4 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a máshová nem sorolt gép és gépi berendezés gyártása és a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez, míg a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás, illetve a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése ágazatok fékezték leginkább az ipar visszaesését. Az építőipar hozzáadott értéke 7,4 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakában mérttől, a mezőgazdaságé viszont 81,1 százalékkal meghaladta az alacsony bázist.
Az ipar 1,1, a szolgáltatások 0,6, az építőipar 0,5, a termékadók és -támogatások egyenlege pedig 0,2 százalékponttal csökkentette a bruttó hazai termék volumenét.
A szolgáltatásokon belül leginkább (0,3 százalékponttal) a humán-egészségügyi, szociális ellátás járult hozzá pozitívan a GDP alakulásához.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Shutterstock
