A KSH a héten két fontosabb gazdasági adattal jelentkezik. Szerdán jelennek meg a februári kereseti, illetve pénteken a márciusi munkaerőpiaci adatok – ismertette figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Kifejtette, januárban az átlagkeresetek a vártnál nagyobb mértékben, 16,1 százalékkal emelkedtek, azonban a reálkeresetek a magas infláció miatt még így is mérséklődtek, 7,6 százalékkal. A februári adatban éves alapon jelentős csökkenésre számítunk a magas bázis miatt – tavaly ekkor fizették ki a fegyverpénzt, amely 31,1 százalékra emelte a béremelkedés ütemét. Ennek eredményeként a most februári adatokban megjelenő mérséklődés tehát ezt az egyedi hatást és nem a tényleges bérfolyamatokat tükrözi majd. Érdemes lesz ugyanakkor figyelni a vállalkozásokra vonatkozó adatot, hogy a januári 17,0 százalékos emelést követte-e újabb bérfejlesztés az inflációra tekintettel – mutatott rá Regős Gábor.
Továbbra is csúcsközelben a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta négy százalék lehetett
Fotó: Kozma István Észak-Magyarország
A foglalkoztatás februárban továbbra is magas szinten alakult, bár az energiaválság kismértékben mérsékelte azt. Februárban a foglalkoztatottak száma 4 millió 691 ezer fő volt, ami az egy évvel korábbi 4 millió 665 ezer főnél magasabb, de a tavaly őszi 4 millió 739 ezer fős – igaz csak egy hónapig fennálló – rekordtól elmarad. Az ehhez képesti csökkenésben azonban már szezonális hatások is szerepet játszanak, amelyek viszont a következő hónapokban már növelhetik a foglalkoztatást – emelte ki Regős Gábor. A munkanélküliségi ráta februárban négy százalékra nőtt, ami továbbra is alacsony érték, ugyanakkor a foglakoztatáshoz hasonlóan itt is látható már némi növekedés a tavaly nyári 3,4 százalékos értékhez képest. A munkanélküliségi ráta emelkedésében fontos szerepe volt az aktivitás fokozódásának is, amelyet az Ukrajnából érkező menekültek munkaerőpiaci integrációja, illetve a megélhetési költségek növekedése magyaráz – tette hozzá a szakértő. A pénteki adatközlésből kiderül, márciusban milyen irányba mozdultak el a foglakoztatási adatok.
Kedden ülésezik a jegybank monetáris tanácsa. Az ülés kapcsán korában semmilyen izgalomra nem számíthattunk volna, alapvetően a várakozás a kamatkondíciók változatlansága volt. Ugyanakkor a jegybank alelnökének múlt heti nyilatkozata némileg felkavarta az állóvizet. Virág Barnabás a vg.hu-nak adott interjúban bejelentette, a jegybank várhatóan már most megkezdi a lazítást a kamatfolyosó tetejének csökkentésével. Ez történhet meg a most keddi ülésen. A széles kamatfolyosónak eddig nem volt nagy jelentősége az effektív kamatkondíciók tekintetében, inkább csak a forint elleni shortpozíciók tartását drágította. A változtatás tehát a banki hitelkamatokra még nem gyakorol hatást, abból a szempontból a 18 százalékos egynapos betéti eszköz kamata a mérvadó – húzta alá Regős Gábor. A bejelentés célja így sokkal inkább a piac tesztelése lehetett: kideríteni, hogy mennyire érett meg a piaci környezet a lazításra (a heves árfolyammozgás alapján olyan nagyon még nem), másrészt pedig lehetett egy verbális intervenció (ne erősödjön túl a forint). A keddi ülés kapcsán tehát az lesz a fő kérdés, hogy ez a kamatcsökkentés ténylegesen megtörténik-e, és hogy mit tartalmaz majd a jegybank előretekintő iránymutatása.
Szintén kedden jelennek meg a márciusi részletes államháztartási adatok. Az előzetes adatok továbbra is érdemi deficitet mutatnak a költségvetésben. A gyorstájékoztató szerint a márciusi hiány 564,6, az első három havi pedig 2090 milliárd forintot tett ki – az éves előirányzat 61,5 százalékát. A hiány összetevőit a holnapi adatközlésből ismerhetjük meg, ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az uniós források lassú beáramlása, a kamatkiadások megnövekedése, valamint a rezsicsökkentés fenntartása rontották az egyenleget.
Az Eurostat adatközlései közül a pénteki első negyedéves GDP gyorsbecslést érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. A negyedik negyedévben az eurózóna gazdasága éves alapon 1,9 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon stagnált. Az Európai Unió egészét tekintve az éves bővülés 1,7 százalék volt, míg negyedéves alapon 0,1 százalékos – azaz kb. a statisztikai hibánál is kisebb – visszaesést mértek. Ennek megfelelően viszont a pénteki adatközlésből kiderül, hogy az EU gazdasága technikai recesszióba süllyedt-e az első negyedévben.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
