Meglepő eredményeket és az elmúlt évek energetikai trendjeit is mutat a 2023 év elején végzett Nagy Lakásfelmérő Kérdőív eredménye. A nem reprezentatív, de kellő számú kitöltésen alapuló felmérés rávilágított arra, hogy az energiahatékonyság egyre fontosabb szempont a házfelújítások esetében. A Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete 2023 év elején végzett felmérése azt kutatta, hogy milyen állapotban vannak a hazai ingatlanok, ki milyen felújításokat hajtott már végre, és milyen a hazai ingatlanállomány energetikai helyzete. Ez a kérdőív egy 2016-os felmérés aktualizált folytatása volt, ami így lehetőséget adott arra, hogy középtávú tendenciákra vonatkozó megfigyeléseket tehessünk.
– A kérdőív eredményeit kiértékelve számos érdekességre figyeltünk fel. Egyrészt egyre nagyobb arányban veszik ki a nők szerepüket az otthonok felújításának kérdéséből, ami korábbi kutatásunkkor még nem volt jellemző – mondja Gulyás István, az egyesület elnöke. A szakember szerint az eredmények ugyanakkor arra is rámutattak, hogy még mindig rengeteg felújításra váró, energiapazarló épület van hazánkban, elsősorban az 1980 előtt épült ingatlanok között.
Az adatokból az látszik, hogy kis mértékben nőtt az ingatlanok alapterülete (átlagosan 112 m2, ami 10 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. Sajnos az is látszik, hogy sokan korszerűtlen vagy nem megfelelően felújított ingatlanokban élnek, és csak a legszükségesebb felújításokat végzik el. Szerencsére azok, akik már végeztek valamilyen felújítást, szinte minden esetben figyelembe vettek energiahatékonysági szempontokat, és energiamegtakarítással járó beruházásokat végeztek.
A legtöbben nyílászárókat cseréltek, hőszigeteltek vagy fűtésüket korszerűsítették.
A egyesület elnöke szerint ugyanakkor örvendetes, hogy a korábbi 4 százalékról 21 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik valamilyen megújuló energiaforrást már használnak házukban – ez az adat előremutató, és mindenképpen jelzi az igényeket és a trendeket.
A rezsire fordított összegek nem csökkentek, inkább nőttek. Itt az ingatlanok mérete és típusa miatt nagy a szórás, de megállapítható, hogy jelentős emelkedésről beszélhetünk: az átlagos áramköltségek 32 százalékkal, a gáz átlagos lakásonkénti ára 70 százalékos emelkedést mutat – amiben már az aktuális energiahelyzet és a rezsicsökkentés csökkentése is érezteti hatását.
A kitöltések alapján a lakosság beruházásra fordított pénzügyi tőkéje is felemás képet mutat. A válaszadók 36 százaléka rendelkezik megtakarítással, amit ingatlana fejlesztésére fordítana, azonban a kitöltők közel 40 százalékának nincs felújításra szánt kerete – ez az arány megegyezik a hét évvel ezelőtti aránnyal.
– A kérdőív eredményeiből jól látszik, hogy a magyar lakosság egyre energiatudatosabb, de számos ponton lehet még előre lépni. Sokan már tettek lépéseket egy modern és valóban zöld otthon felé, azonban rengeteg felújításra váró ingatlan található még Magyarországon, és sajnos nem áll mindenki rendelkezésére forrás a beruházáshoz. Ez is mutatja, hogy nagyon hiányoznak a széles réteget segítő uniós és kormányzati támogatások, mint pl. a tavalyi évben elérhető Otthonfelújítási támogatás – teszi hozzá Gulyás István.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
