A héten a KSH két adattal jelentkezik – mindkét adat megjelenése kedden várható, az egyik a júliusi inflációs adat, a másik pedig a júniusi termékkülkereskedelmi adat első becslése – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Iintézet vezető közgazdásza. Emlékeztetett, júniusban az infláció 20,1 százalékon alakult, amely továbbra is magas szintet jelent, bár a januári 25,7 százalékos csúcstól elmarad. Ugyanakkor az infláció lassulását mutatja a havi alapú árindex, amely alapján az árak az egy hónappal korábbit 0,3 százalékkal haladták meg áltagosan. Júliusban a dezinfláció tovább folytatódott. Becslésünk szerint az infláció 18,4 százalékra csökkenhetett – és inkább lefelé mutató kockázatok övezik – mondta Regős Gábor. A magas árak bázisba épülése, az alacsonyabb világpiaci energiaárak és a gyenge kereslet mellett az inflációs folyamatokat ebben a hónapban néhány további tényező is befolyásolta – mutatott rá.
Az árfigyelő által jelentett erős verseny mintegy fél százalékponttal csökkenthette az inflációt, miközben az üzemanyagárak a forintgyengülés és az olajáremelkedés miatt ugyanennyivel gyorsíthatták a pénzromlást. A csomagolóanyagok kiterjesztett gyártói felelőssége szintén felfelé húzhatta az inflációt, ennek mértéke azonban kérdés: nem tudjuk, hogy a cégek milyen mértékben és milyen ütemben hárítják át pluszköltségeiket a fogyasztókra.
A külkereskedelmi termékforgalom folyamatai májusban kedvezően alakultak – ismertette az elemző – , az egyenleg immár negyedik hónapja mutatott többletet, melynek nagysága az előző hónapokban mértet is meghaladta és 1,1 milliárd eurót tett ki. Az egyenleg javulásához egyaránt hozzájárult a volumenek kedvező alakulása (az export volumene 3,9 százalékkal bővült, míg az importé 1,3 százalékkal csökkent), illetve a cserearány 5,6 százalékos javulása (a kiviteli árak 0,1 százalékkal emelkedtek, míg a behozatali árak 5,2 százalékkal csökkentek). A cserearány javulásához a normalizálódó energiaárak, míg a kedvező volumenváltozáshoz a belső kereslet visszaesése okozta importcsökkenés és a növekvő export járultak hozzá. Remélhetőleg júniusban is többlettel zárt a termék-külkereskedelem, hiszen ez segítené a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulását is – tette hozzá.
Szintén kedden jelenteti meg a Pénzügyminisztérium az államháztartás júliusi folyamatairól szóló gyorstájékoztatóját. Az első hat hónapban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 2896 milliárd forint volt, mely az éves előirányzat 85,2 százaléka. A júniusi hiány 133 milliárd forintot ért el, azaz az első öt hónap átlagánál alacsonyabb volt, illetve 8 éve a legkedvezőbb júniusi deficitnek számít. Látható ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Regős Gábor –, hogy a költségvetés helyzete feszített, a hiánycél tartásához fegyelmezett költségvetési politikára van szükség. Remélhetőleg a júliusi adatok erre utalnak majd.
Az Eurostat a héten nem közöl lényegesebb adatot. A tengerentúlról a csütörtökön megjelenő júliusi inflációs adatot érdemes kiemelni. Az Egyesült Államok inflációja júniusban három százalékot tett ki az előző havi négy százalék után, míg havi alapon átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. Az energiaárak és élelmiszerárak nélkül számított éves alapú maginfláció ugyanakkor ennél magasabb, 4,8 százalék volt, míg a havi ráta ezen mutató esetében is 0,2 százalékot tett ki. Az Egyesült Államokban tehát az infláció már egyre kevésbé jelent problémát, azaz a Fednek egyre kevésbé kell majd szigorú politikát folytatnia, a szeptemberre várt kamatemelés elmaradhat, ami a forint szempontjából is jó hír – magyarázta a szakértő. Hozzátette, az amerikai infláció mérséklődéséhez hozzájárult a béremelkedési ütem csökkenése és az ipari termelői árak emelkedésének lassulása is. Az új adatokból kiderül, hogy júliusban is folytatódtak-e az Egyesült Államokban a dezinflációs folyamatok.
A monetáris politika területén a hétfőn esedékes román kamatdöntésre érdemes figyelni. Romániában az irányadó kamat január óta 7 százalék, ekkor zárta le a jegybank a kamatemelési ciklusát. Nagy izgalmak azonban nem várhatóak hétfőn: a jegybank várhatóan nem változtat a kamatkondíciókon, nem ad előretekintő iránymutatást és a néhány nappal később megjelenő Inflációs Jelentés főbb számai sem térnek el az egy negyedévvel korábbitól.
Borítókép: Shutterstock
