„Olyan programokat kell indítani, amelyek elősegítik a vállalatok méretugrását, fejlődését, hogy aztán a nem megfelelően működő cégek is elérjenek egy olyan pontra, ahol ők is be tudnak csatlakozni az exporttevékenységbe” – jelentette ki Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára a Figyelő Kicsik, közepesek, erősek című kkv-konferenciáján a budapesti Novotel szállodában.
A közepes vállalatok erősítését szeretné elérni a kormány
Rámutatott, 890 ezer vállalkozás van Magyarországon, amely jelenleg legalább egy főt foglalkoztat, ugyanakkor mindössze 40 ezer olyan cég van, amely tíz fő feletti foglalkoztatottal rendelkezik. Hangsúlyozta, szűk az a kör, amelyet a hitelprogramok és a kormányzati uniós támogatások érdemben el tudnak érni. Emiatt sok vád éri a pénzintézeteket, hogy a kicsiket nem finanszírozzák, illetve nem lehet őket hagyományos eszközökkel elérni.
Jelezte, ahogy növekszik a méretkategória, úgy növekszik a termelékenység, ezzel szemben a tíz fő alatti cégek termelékenysége a nagyvállalatok termelékenységének mindössze 40 százaléka.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a középvállalatoknál növekszik az exportbevétel, ezért érdemes őket szemmel tartani és segíteni.
Vegyes képet mutat a vállalkozások gazdasági helyzetértékelése
Lukács Zsuzsanna szerint a vállalatok gazdasági hangulata nagyon vegyes, a cégek fele ítéli meg kedvezően a gazdasági helyzetet, de azért vannak, akik stabilan látják a jövőt. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a vállalatok akarnak-e beruházni.
Elmondta, hogy a cégek 34 százaléka mondja azt, nem akar beruházni, és 17 százalék a kereslet bizonytalanságával magyarázza a beruházások elhalasztását. A gazdaságpolitika érzékeli ezt a problémát – jelezte a helyettes államtitkár. A vállalati hitelállományban is azt látják, hogy a hitelek fele a kkv-khoz kötődik, miközben a támogatott hitelek is ugyanilyen arányt képviselnek.
Itt be kell avatkozni – mondta a magas kamatokról, amelyek szerinte visszatartják a cégeket mind a hitelfelvételtől, mind a beruházásoktól. Ezt támasztja alá, hogy amint a Széchenyi-kártya programban csökkent a hitelkamat, egyből nőtt a hitelkereslet.
Lukács Zsuzsanna a magyar gazdaságpolitika hat pillérét nevezte meg:
- az egyik ilyen a 150 gyár program,
- az adócsökkentéseken keresztül az elkölthető jövedelem erősítése,
- az infláció elleni védelem,
- a megfelelő lakhatás és
- a megfelelő bérek biztosítása, illetve
- a finanszírozás erősítése.
A Demján Sándor Program kapcsán elismerte, hogy az egyfős vállalkozásoknak nem biztos, hogy segíteni tud. Viszont fontosnak nevezte az adminisztráció csökkentését, és arra a kérte résztvevőket, hogy ha olyan intézkedéseket tapasztalnak, amelyek korlátozzák a működésüket, jelentsék, és azokat meg fogják vizsgálni.
További részletek a Világgazdaság oldalán érhetők el.
