A KSH jelentés szerint az április-júniusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt, ami újabb rekord az egy hónappal korábbi 3,4 százalék után. A nők mutatói javultak, miközben a férfiak körében stagnált a munkanélküliség. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer volt, 36 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 70,0 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak száma 15 ezerrel nőtt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megállapította, hogy az állástalanok száma és aránya újabb rekord alacsony szintre süllyedt a második negyedévben, miközben a javulás üteme egyre csökken. A kedvezőbb mutató elsősorban a nők munkaerőpiaci részvételének erősödéséhez köthető, ugyanis a férfiak munkanélküliségi rátája már stagnál. Ez is jelzi, hogy
egyre inkább kiapadóban vannak a magyar munkaerőpiac tartalékai,
így a javulás is egyre lassabban megy végbe. Az aktivitási ráta továbbra sem tud 63 százalék fölé emelkedni a 15-74 éves korosztályban.
Az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy az év második felében 3,4 százalék körül ingadozhat a munkanélküliségi ráta. Jelentősebb csökkenésre már nem számít, mivel a közfoglalkoztatottak száma is csupán 108,7 ezer és a munkanélküliek több mint egyharmada már legalább egy éve keres állást, vagyis nehezen foglalkoztathatónak számít. Jelentősebb potenciál továbbra is a fiatalabb és az idősebb korcsoportban mutatkozik, ám ők nem tudnak tartósan enyhíteni a strukturális munkaerőhiányon. A versenyszférában továbbra is erős lesz a verseny a munkavállalókért, ami magasan tarthatja a bérnövekedés ütemét – vélekedett Virovácz Péter.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megállapította, hogy a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. Az egyre alacsonyabb munkanélküliség a munkaerőhiány tartósságát is jelzi, ami a béreket felfelé hajtja. Ugyanakkor vannak még tartalékok a munkaerőpiacon, hiszen bár az uniós foglalkoztatási rátát már elértük, de a csehországi szint még magasabb a magyarnál. A hiányzó munkavállalókat az inaktívak táborában lehet megtalálni, ám a munkaerőpiacra történő bevonzásuk nem lesz könnyű feladat, ehhez mindenképpen szükség van a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőfokú képzés erősítésére – állapította meg a Századvég üzletág-vezetője.
Egyre inkább korlátokba ütközik a munkaerőpiac
Horváth András, a Takarékbank elemzője is azt emelte ki, hogy az április-júniusi időszakban történelmi mélypontra csökkent a munkanélküliségi ráta. A 20-64 éves korosztály 75,2 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez.
A magyar munkaerőpiac egyre inkább korlátokba ütközik, a munkanélküliség a nyári szezonális időszakban ugyan minimálisan, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene, és akkor lesz kijelenthető a teljes foglalkoztatottság Magyarországon. A még rendelkezésre álló munkaerő minősége azonban meglehetősen alacsony. Már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.
A munkaerőhiányos állapot kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a gazdasági növekedésnek.
Borítófotó: illusztráció (MTI/Mónus Márton)
