Kipróbálná magát külföldön? Ha igen, mikor és hol?
Az ehhez hasonló kérdések egyre inkább kikoptak az elmúlt tíz évben a kézilabdázókkal készült interjúkból,
miután férfi- és női fronton egyaránt mind versenyképesebbé vált a magyar NB I. Már anyagi és szakmai szempontból sem volt olyan vonzó a német vagy a spanyol bajnokság, a francia liga vagy éppen Dánia, Norvégia. A hazai élvonal megerősödéséhez nagyban hozzájárult a taorendszer 2011-es bevezetése, mert bár azóta az adókedvezményekből származó, a látvány-csapatsportágakba áramló százmilliárdok mintegy felét a labdarúgás szippantotta fel, a torta hozzávetőleg 20 százaléka az itthon és európai szinten is a második legnépszerűbb kézilabdáé, a fennmaradó részen pedig nagyjából egyenlő, 10-10 százalékos arányban osztozik a kosár-, a vízilabda, a jégkorong. Bár a taotámogatások alapvető célja az infrastruktúra-fejlesztés, az utánpótlás-nevelés, az azzal kapcsolatos személyi kiadások, a képzési költségek finanszírozása, szemmel láthatóan felnőttszinten is alaposan megerősödtek a klubok, miután a hátország költségvetése ily módon megoldott.
Leosztott lapok
Ezzel együtt megmaradt a Telekom Veszprém és a Pick Szeged, illetve a Győri Audi ETO KC és az FTC-Rail Cargo Hungaria dominanciája.
A tippmixen például a férfiaknál kétszázszoros, a nőknél százszoros pénzt fizet egy nevető harmadik bajnoki címe. De az ETO-nak és a Fradinak is okozhat kellemetlen pillanatokat a Debrecen, a Siófok vagy a Mosonmagyaróvár, a Veszprém–Szeged-kettős orra alá pedig elsősorban a Balatonfüred, a Gyöngyös és a Ferencváros törhet borsot, sőt hamarosan megérkezhet a nyakukra az újból megerősödő Tatabánya is. Egyre több helyen sikerül megtartani a versenyképes hazai játékosokat, miközben olyanok a körülmények, hogy a klubok a légiósok terén sem az alsó polcról kénytelenek válogatni. Mindez kellett ahhoz, hogy az európai szövetség, az EHF erősorrendjében továbbra is a K&H Liga női szekciója legyen a legerősebb bajnokság, megelőzve sorrendben a francia, az orosz, a dán és a norvég élvonal küzdelmeit. A férfiaknál negyedik a magyar NB I., maga mögé utasítva a dán pontvadászatot, míg a képzeletbeli dobogón a német, a spanyol és a francia liga osztozik.
Az előkelő kiemelésnél is több szurkolót foglalkoztat azonban, hogy megadatik-e, hogy a Bajnokok Ligája (BL) négyes döntőjébe két hazai csapat is bejusson.
Az előzetes erőviszonyok alapján az EHF szerint erre a nőknél van nagyobb esély, miután a Győr vezeti a BL-erősorrendet, a Ferencváros pedig az ötödik. Közéjük ékelődik a norvég Vipers Kristiansand, valamint két orosz együttes, a CSZKA Moszkva és a Rosztov-Don, de a top 10-ben jegyzik még a Krim Ljubljanát, a CSM Bucureștit, az Odense HB-t, a Brest Bretagne-t és a Metz Handballt. Ahogy a férfiaknál Köln, úgy a nőknél Budapest vált a final four visszatérő helyszínévé, a győri hegemónia pedig megkerülhetetlen. Bár legutóbb a döntőről is lemaradt az ETO, az évad all-star csapatába négy játékost is delegált: a kapus Amandine Leynaud mellett az irányító Stine Bredal Oftedalt, az átlövő Eduarda Amorimot, továbbá a szélső Lukács Viktóriát. Ha a járvány miatt törölt kiírást nem vesszük alapul, a legutóbbi nyolc Bajnokok Ligája-serlegből öt a Rába partjára került, ha pedig a négyes döntős lebonyolítás 2013–14-es bevezetése utáni időszakot nézzük, a címvédő Vipers mellett csak a Budućnost Podgoricának és a CSM Bucureștinek termett babér a Papp László Budapest Sportarénában.
Biztató BL-rajt
A mostani szezonban is jól sikerült a győri BL-rajt: Ambros Martín ötből öttel indító csapata legutóbb Metzben nyert 33–29-re. Ezzel – a mérkőzések rendes játékidejét alapul véve – immár 62 meccses, 2018 januárja óta tartó veretlenségi rekorddal büszkélkedhet, ebben az időszakban 54 győzelem és 8 döntetlen a mérlege. Franciaországban Nze Minko hatszor, Schatzl Nadine ötször talált be, előbbit a mezőny legjobbjának is megválasztották. A már említett Lukács és Schatzl is az FTC mezét cserélte az ETO dresszére, Elek Gábor tanítványai azonban, pótolva a korábbi ászokat, remekelnek. A Bajnokok Ligája-szezonban egyelőre három sikerrel és két döntetlennel álló Ferencváros legutóbb az előző idényben ezüstérmet szerzett francia Brest Bretagne csapatát kapta el Érden (28–27). Kovacsics Anikó hiányában Emily Bölk nyolc, Klujber Katrin pedig hat góllal vette ki a részét a diadalból. A folytatásban Montenegróba, a Budućnost Podgoricához látogat el a Fradi, a Győr pedig a svéd Sävehofot fogadja. Az eddigiek alapján megcáfolhatónak tűnik az EHF jóslata, azaz igenis bejuthat két magyar csapat a final fourba.
Ez persze a férfiaknál is megtörténhet – igaz, ott szó sincs trófeahalmozásról.
A Veszprém már négyszer maradt le a trónról: 2002-ben, még a régi lebonyolítás mellett, a final fouros korszakban pedig 2015-ben (Barcelona), 2016-ban (Kielce) és 2019-ben (Vardar Szkopje).
A bakonyi gárda második az EHF erősorrendjében a THW Kiel mögött, a Barcelonát megelőzve, a Szeged pedig papíron a mezőny hetedik számú tagja. A negyedik, ötödik, hatodik helyen a Kielcét, a PSG-t és az Aalborgot találjuk, a Tisza-partiak mögött pedig a Motor Zaporizzsja, a Montpellier és a PPD Zagreb sorakozik. Legutóbb igazi bravúrt mutattak be a szegediek: a második félidő elején összeszedett hétgólos hátrányt ledolgozva 32–32-es döntetlent értek el Kielben. Dean Bombač, Luka Stepančić és Matej Gaber hiányzott; a távollétükben Mario Šoštarič lépett elő vezérré, s öt gólig meg sem állt. A Telekom Veszprém végig vezetve verte 28–23-ra a Flensburgot, így az első öt fellépéséből négyszer sikerrel hagyta el a parkettet. A remek védekezést felértékeli, hogy kiállítás nélkül hozta le a mérkőzést Momir Ilić csapata, amelyben Manuel Štrlek hét találatig jutott.
Budapesttől Llíriáig
Sok a külföldi név – ez nem véletlen, a magyar játékosok egyre nehezebben jutnak játéklehetőséghez a hazai topklubokban. Azért így is ad meghatározó tagokat a válogatottnak a két fellegvár. Szegedről Mikler Roland, Bánhidi Bence, Rosta Miklós és Bodó Richárd tagja a januári, a szlovákokkal közös rendezésű Európa-bajnokságra készülő nemzeti csapatnak, amelybe Lékai Mátét, Ligetvári Patrikot és Sipos Adriánt adja a Veszprém. Gulyás István szövetségi kapitány az alapemberek közül biztosan nem számíthat az Eb-n sem Hornyák Péterre. Súlyos térdsérülése miatt a tatabányai szélső szezonja gyakorlatilag máris véget ért. Támadásban Máthé Dominiktól várhatunk a legtöbbet. A 22 éves jobbátlövő a norvég Elverumtól a jövő nyáron a PSG-hez igazol. A január 13. és 30. közti kontinenstornán a társházigazda magyarok Hollandiával, Portugáliával és Izlanddal játszanak a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnokban. Addig is a novemberi válogatott-összetartás keretében jövő pénteken Bosznia-Hercegovina lesz az ellenfél az Érd Arénában.
A női válogatottnál sincs megállás, október 31. és november 3. között Siófokon edzőtáborozik a decemberi spanyolországi világbajnokságra készülő válogatott.
Gulyás Istvánhoz hasonlóan Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány 21 fős keretet hirdetett az összetartásra. A csapat az élvonalbeli klubok hozzájárulásának köszönhetően tud a hivatalos válogatotti időszakokon kívüli napokon is együtt készülni, így a hölgyek névsorában ezúttal nem lehetnek ott a külföldön szereplők. A 21 játékos közül hat ferencvárosi, négy-négy győri, illetve debreceni. Golovin tanítványainak november végén jön az igazi értékmérő – akkor három nap alatt kétszer játszanak Párizsban az olimpiai bajnok Franciaországgal. A vb E csoportjában – amelynek Llíria ad otthont – Németország, Csehország és Szlovákia lesz a magyarok ellenfele, a középdöntőbe az első három helyezett jut.
A cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában került publikálásra.
(Borítókép: IRÁNY SPANYOLORSZÁG. Lukács Viktóriának át kell mentenie a válogatottba a Győri ETO-ban mutatott formáját (Kovács Tamás, MTI)