Ma megkezdődik a 2021–2022-es tanév, a kormány jelenléti oktatásra készül az intézményekben, sem a maszkviselés, sem a belépés előtti testhőmérés nem lesz kötelező. Szeptember 1-jén 323 ezer óvodás, 719 ezer általános iskolás és 407 ezer középiskolás kezdi meg az évet, a felsőoktatásban nappali képzésben valamivel több, mint 200 ezer hallgató tanul, idén gólyaként több mint 75 700-an nyertek felvételt, a pótfelvételi eljárásban több mint 6100-an – áll a VG összefoglalójában.
A szülőknek az iskolakezdés jelentős kiadással jár,
bár a tankönyvekért egyetlen diáknak sem kell már fizetnie, az ingyentankönyvet 1,2 millió tanuló számára biztosítják, a központi költségvetésnek ez 13,5 milliárd forintjába kerül. A füzetekből, tollakból, tolltartókból összeállított tanszercsomagok ára 10-15 ezer forint is lehet, az iskolatáskák 5-6 ezer forintnál kezdődnek, és 25-30 ezer forintba is kerülhet egy márkás hátizsák. Szükség lehet tornadresszre vagy tornacipőre is, a legolcsóbb íróasztalért pedig 20 ezer forintot kérnek a bútorboltokban.
A közétkeztetésben az iskolai menzákon körülbelül 15 százalékos áremelkedésre kell számítani az új menzarendelet miatt, ezt már nyáron jelezte Gál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke. A 2020-ban megalkotott kormányrendelettel egy új időszámítás indult el a közétkeztetésben, az iskolai menzákon is helyi termelőktől származó ellenőrzött minőségi élelmiszereket lehet csak felszolgálni. Szeptembertől 400-600 forintos ebédárakkal kell számolni az iskolákban, aki pedig napi háromszori étkezést kér gyermekének, az havi 13–20 ezer forint közötti összeget fizethet az étkezésért.
A pedagógusok száma a köznevelésben és a szakképzésben egy évtizede nagyjából változatlan, 160-170 ezer fő között mozog, miközben a gyermekek száma ez időszakban csökkent – válaszolta a gazdasági lapnak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az oktatási kiadások idén meghaladják a 2240 milliárd forintot, ami egy év alatt 90 milliárd forintos emelkedést jelent és közel 796 milliárd forintos forrásbővülést 2010-hez képest.
A főállású pedagógusok körében közel 12 ezer fős hiányról beszélt a lap kérdésére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Egy 2019-es felmérést említve megjegyezte, az intézményvezetők nyilatkozata szerint Magyarországon minden ötödik általános iskolában dolgozik olyan pedagógus, akinek nincs felsőfokú végzettsége, minden negyedik oktatási intézményben pedig úgy tanítanak a tanárok, hogy nem a végzettségüknek megfelelő tantárgyat oktatják. A betöltetlen állások száma a kérdőívek szerint 7 ezer volt a középiskolákban és az általános iskolákban, az óvodákból pedig csaknem 4 ezer óvodapedagógus hiányzott. Totyik Tamás kiemelte: a költségvetés oktatásra fordított kiadásainak aránya a bruttó hazai termékből (GDP) 2019-ben már csak 3,9 százalékot tett ki, míg a kétezres évek elején 5,7 százalék volt az oktatásra fordított GDP.
A PSZ szerint az lenne ideális, ha a GDP 6 százalékát költené a központi költségvetés az oktatási kiadásokra.
A szakszervezeti vezető szerint a következő öt évben a tanárképző főiskolára, egyetemre felvett hallgatók és a nyugdíjba vonuló pedagógusok között több ezer fős különbség lesz, ami hatalmas problémát vetít előre. Totyik Tamás kiemelte: a következő időszakban évente 7000-7500 tanár megy majd nyugdíjba.
A magyar oktatási rendszerben az alulteljesítő tanulók száma 25 százalék felett van a 15 évesek körében. Egyes kutatások szerint, akik a nemzetközi mérések alapján nem érik el a négyes szintet – a magyar tanulók 60 százaléka –, azoknak a munkáját a következő 20 évben a robottechnológia ki fogja váltani. A PSZ szerint a Nemzeti alaptanterv az átlagosnál jobb képességű diákoknak készült, így az új alaptanterv sem fogja az alulteljesítő tanulók számát csökkenteni.
(Borítókép: Fejér Megyei Hírlap / Nagy Norbert)
