Két nap alatt nagyon sok téma kerül az EU-tagállamok vezetői, kormányfői elé. A többi között a közös “honvédelmi” politika ügyének továbbvitele, vagy éppen a terrorizmus és belbiztonság kérdése. Napirendre viszik az EU döntéshozói az Egyesült Államokkal és Törökországgal kapcsolatos projekteket, mármint ami a külpolitikai és védelmi politikai területeket érinti. Ide vonatkozóan természetesen szóba jön még a migráció kezelése, s elméletileg több gazdasági program is – így például a belső és külső kereskedelem szegmense, a digitális piac lefedése, valamint az Oroszország elleni szankcikó meghosszabbítása. A Brexit még az “állandó” témakörök egyike, s ennek apropóján Magyarország is bejelentkezik a kontinensre áttelepülő ügynökségek Budapestre történő csábítására.
A Bruxinfo értesülései szerint érdemi döntés csak a védelmi politikai dossziéban várható. A 28 tagállam vezetői nyilatkozatot fogadnak el „egy ambiciózus és befogadó” állandó strukturált együttműködés elindításának szükségességéről a közös európai védelmi politikában, optimális esetben egy menetrendet is lefektetve a soron következő lépések megtételéről. Ami pedig még hazánkat ide tartozóan illeti: a magyar kormány jelezte, hogy kezdettől fogva kész részt venni az állandó strukturált együttműködésben.
Kiszivárgott az is, hogy Donald Tusk levelet írt a tagállamok vezetőinek, amelyben sürgősnek tartja a Földközi-tenger középső medencéjében húzódó migrációs útvonalon kialakult helyzet megvitatását. Ennek kapcsán a magyar álláspont az, hogy a menekültek átvétele helyett azzal tudnának a legjobban segíteni Olaszországnak, ha megállítanák, lehetőleg még Afrikában, egészen pontosan Líbia területén az érintetteket. Végezetül pedig a visegrádi országok külön tárgyalnak majd Macronnal.
