Országos sztrájk bénította meg szerdán Görögországot, amelyen a vasút-, a busz- és hajózási társaságok, a légiforgalom, a magán- és a közszféra dolgozói egyaránt részt vettek. A kormány kénytelen egy újabb megszorító csomagot keresztülverni a törvényhozáson, ha meg akarja kapni a hitelezőktől a hitelcsomag következő részletét. Ennek május 22-ig kell megtörténnie, akkor ülnek össze ugyanis az eurózóna pénzügyminiszterei, hogy eldöntsék: Görögország teljesítette-e a csomag első részletének feltételeit és folyósítsák-e a második 7 milliárd eurós részletet. A teljes csomag 86 milliárd euró.
Athénnak júliusban kellene 7,5 milliárd eurót visszafizetnie. A mostani megszorító csomag – összesen a GDP 3,5 százaléka – tartalmazza például a nyugdíjak további csökkentését – 2010 óta ez lenne a tizenharmadik -, és az szja kedvezmények további kurtítását.
A 2010-ben kezdődött görög adósságválság óta a hitelezők sok mindent lenyomtak az ország torkán, egy dolgot azonban nem sikerült megoldani. Mégpedig azt, hogy miként lehetne kezelhetővé tenni az ország több mint 300 milliárd eurós, a GDP 179 százalékára rúgó adósságát.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) e miatt távol is marad a mostani találkozóról, megvárják, amíg az európaiak döntenek az adósságkönnyítésről. Ez nem lesz könnyű, mert az uniós hitelcsomag legnagyobb befizetői, a németek, kategorikusan elzárkóznak tőle. Álláspontjuk szerint egy ilyen lépés veszélyes precedenst teremtene. A közelgő német szövetségi választások miatt nem is lenne népszerű egy ilyen lépés.
Pénzügyi elemzők szerint elképzelhető lenne akár a visszafizetési határidő kitolása, vagy a hitelkamatok csökkentése is. Sok függ attól, hogy a görög gazdasági növekedés hogy alakul. A költségvetési kiadások nagyobb csökkentése megkönnyíti a hiteltörlesztést, viszont visszafogja a gazdasági növekedést. Az IMF az idei évre 2,2, jövőre 2,7 százalékos GDP bővülést vár. A görög kormány előrejelzése 2017-re 1,8 százalék, az első negyedéves GDP viszont 0,5 százalékkal esett vissza.
Ez édeskevés ahhoz, hogy újjáélessze a gazdaságot, javítsa a munkanélküliségi helyzetet és kirángassa az országot a 2009 óta tartó depresszióból.Elemzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a lendületesebb gazdasági növekedés hiánya politikai instabilitást hozhat. A munkanélküliség csaknem 25 százalékos, a fiatalok körében 48 százalékos.
A privatizációs csomag fontosabb elmei:
Hellenic Petroleom (olajipar) – tőzsei cég, állami részének értékesítése folyamatban
Görög posta – 90 százalékban állami tulajdonban.
OTE (a legnagyobb telekomszolgáltató) – tőzsdei cég, a Deutsche Telekom 40 százalékban tulajdonos, az államnak 10 százaléka van, ebből 5-öt akarnak eladni
Lóverseny szervezés és fogadás – a koncessziót 40 millió euróért adták el 2015-ben
Állami lottó – 12 évre adnák el a koncessziót
A 2004-es Olimpia egyes létesítményei – befektetőre vár
A pireuszi kikőtő – a részvények 66 százalékát 370 millió euróért adták el egy hong-kongi befektetőknek
EESTY – vasúti árufuvarozás – 100 százalékban állami tulajdonban
TRAINOSE – vasúti és közúti személy- és árufuvarozás – 100 százalékban állami tulajdonban
Kavala gázmező – 100 százalékban állami tulajdonban
Thesszaloniki kikötő – 8 befektető kiválasztva az eladás második fordulójára
Thesszalonoki vízművek – a részvények 74 százaléka az államé, 5 százaléka a francia Suezé
Egnatia Odos – egy 670 kilométer hosszú autópálya, a nyugati tengerparti részt köti össze
10 kisebb kikötő – 2042-ig szóló üzemeltetési jogot adnának el
14 regionális repülőtér – a frankfurti repülőtér üzemeltetője, a Fraport, 40 évre vette meg az üzemeltetési jogokat
Athéni nemzetközi repülőtér – a jelenlegi koncessziós szerződés 2026-ban jár le, ezt hosszabbítanák meg 20 évvel
Athéni vízművek – 11 százalékot adnának el
DEPA – országos gázszolgáltató – részekre bontják, így adnák el egyes elemeit
DESFA – gázvezeték üzemeltető – 2016-ban eladták az azeri SOCAR-nak, amely később visszalépett, 66 százaléknyi tulajdonra új pályázatot írnak ki
