Mind problémásabbak a régi szerződések, az építésre vagy felújításra kötött megállapodásokból ugyanis az építőanyagok világpiaci árának emelkedése miatt kiárazódtak a kivitelezők, azaz egyre kevésbé tudják tartani vállalási áraikat. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, Koji László a VG.hu-nak elmondta:
az év végére az építőanyagok átlagos áremelkedése elérheti vagy meghaladhatja a 30 százalékot.
A drágulás április végéig már 15-20 százalékos volt, de egyes termékköröknél elérte a 80-100 százalékot is. Emiatt az ÉVOSZ az építőanyag kelet felőli beszerzési lehetőségeinek feltárását és új államközi szerződések megkötését szorgalmazta. Ma már a versenyhivatal fokozottabb figyelmét is kérte, és várhatóan meg is kapja, miután az általános világpiaci nyersanyagár-emelkedést az ÉVOSZ szerint egyes termékgyártók indokolatlanul meglovagolják.
Mint írták, a fentiek miatt alig becsülhető meg, hogy az idén mennyivel kerül többe egy építkezés, mint tavaly, ezért nehéz az új szerződések költségvetésének elkészítése is.
Átalánydíjra, fix összegre már senki sem akar szerződni, emiatt először – és hamarosan – a lakosság körében robbanhat a bomba.
A felújításnál az anyagköltség rendre eléri vagy meghaladja az 50 százalékot, az új építésnél még többet is. Ha valóban az említett mértékben drágul az építőanyag, újra kell tervezni a beruházásokat, és át kell értékelni a már kész tervek műszaki tartalmát, hogy ne kerüljön veszélybe a megvalósíthatóság – mondta Koji László. Szerinte kérdéses, hogy a támogatott projektek esetében mennyire lehet eltérni az eredeti műszaki tartalomtól, és az is, hogy az építőanyagok drágulása mennyire szűkíti az otthonfelújítási támogatást igénybe vevők mozgásterét, vagyis mennyivel esik a hárommillió forintos állami dotáció vásárlóértéke. Előtérbe kerülnek az olcsóbb termékek, és alternatív beszerzési forrás híján le kell faragni a minőségi elvárásokból.
A folyamatos költségnövekedést a tervezők és a kivitelezők önmérséklettel igyekeznek fékezni
– mutatott rá a szövetségi elnök –, az idén 6-7 százaléknál többet nem emeltek a szolgáltatásaik árain.
Részben azért emeltek keveset, hogy képesek legyenek finanszírozni az ugyancsak dráguló élőmunkát. Az építőipari cégek jövedelmezősége az emelkedő szerződéses árak ellenére sem javult, ráadásul igazából csak az önkormányzati és az állami megrendelőkkel tudják újratárgyalni a már megkötött szerződéseket, a lakossági körrel jóval kevésbé. A saját részre építkezők és a lakásfelújítók büdzséje hagyományosan amúgy is igen feszített.
Az építőipari szakszövetség folyamatosan kongatja a vészharangot. Eközben az Európai Építőipari Főszövetség az uniós biztosokat arra kérte, hogy érdemben lépjenek a több mint 50 százalékban építési beruházási vonzatú gazdasági újraindítási csomag megvalósíthatóságának érdekében az építőanyagokért zajló, világkereskedelmi háborúval felérő küzdelemben.
(Borítókép: Pixabay)
