Fél év alatt közel kétszázezer volt moratóriumos hitel esetében kezdték meg ismételten a törlesztést a banki ügyfelek a nyárig – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A moratóriumra igénybevételére jogosult lakossági hitelek immár kisebb fele van a fizetési stop védőhálója alatt. Az ügyfelek jelentős részének megvan a jövedelme a törlesztésre, elsődlegesen tehát saját anyagi érdekük lenne a fizetés ismételt megkezdése – írja a jegybank.
Az MNB adatai szerint 2020. decembere és idén május közt
összesen 184 ezer darab, lakossági hitelszerződést léptettek ki az ügyfelek a törlesztési moratóriumból, s kezdték el fizetni ismét azok havi részleteit bankjuknak (számuk azóta tovább nőtt).
Ezen belül 42 ezer lakáshitel és 64 ezer személyi hitel vált ismét törlesztővé. A vállalati hitelek közül 20 ezer esetében kezdték meg ismételten a szerződő felek tartozásuk teljesítését.
A lakossági moratóriumos hitelek állományában mindez kedvező tendenciát jelent. Tavaly év végén ugyanis még a fizetési stopra jogosult (tehát a hitelintézetek által 2020. március 18-ig kihelyezett) lakossági hitelek nagyobbik fele, 54 százaléka volt a moratórium védőhálója alatt. Idén májusra viszont ez az arány már 49, júniusra pedig 48 százalékra csökkent – írja az MNB.
Volumen szerint májusig 5-5 százalékponttal apadtak a lakáshitelek (a jogosultak 46 százalékáról 41 százalékra) és a vállalati hitelek (40-ről 35 százalékra) tavaly decemberhez képest. Kisebb, 4 százalékos volt a mérséklődés a személyi kölcsönöknél (71-ről 67 százalékra), noha ezek kamata – s így a moratórium alatt a hitel tőkeösszegére rakódó, s az ügyfelet terhelő kamatköltsége is – magasabb a jelzáloghitelekkel összevetve.
A moratóriumos hitelszerződések száma folyamatosan, egyenletesen csökken. Ennek oka, hogy a fizetőképes ügyfelek a járvány hatásának és nyomában a gazdasági bizonytalanság enyhülésével elhagyták a moratórium védőhálóját.
A jegybank közlése szerint saját anyagi érdekük miatt is kiemelten fontos, hogy a fizetési stopban résztvevő adósok többsége a már kilépett számos ügyfélhez hasonlóan mielőbb újból megkezdje hitele törlesztését, és
a moratórium hosszabbításával csak azok éljenek, akik valóban rászorulnak e védőhálóra. A hosszabbítás a kockázatok emelkedésével párhuzamosan a hitelintézeti értékvesztések megugrásához is vezethet.
A bankok hitelezési kapacitásának ebből eredő esetleges szűkülése pedig a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja.
(Borítókép: PuzzlePix/Shuterstock)
