Márciusban az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,0 százalékkal mérséklődött. Az előző hónaphoz mérten az ipari kibocsátás 0,2 százalékkal emelkedett a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján – jelentette pénteken első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás nőtt a leginkább, de jelentősen bővült a villamos berendezés gyártása is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium az adatokat úgy kommentálta, biztató, hogy az előző hónaphoz képest már második hónapja látható kismértékű növekedés, a januárban látott jelenetős visszaesést követően. Az ipari teljesítményen belül meghatározó a járműgyártás és a villamos berendezés gyártásának növekedése, ami az elektromobilitás térnyerésével egyre inkább húzóágazattá válik.
Az adatok rávilágítanak, hogy a háború és az elhibázott szankciók jelentős károkat okoznak a gazdaságban. A hibás brüsszeli lépések ellensúlyozása érdekében a kabinet elindította a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a Baross Gábor Tőkeprogramot, valamint rendkívül kedvező kamatozású forrásokat biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül. Mindezeknek köszönhetően több mint 3100 milliárd forintnyi forrás áramlik a vállalkozásokhoz, amely 1,2 százalékkal növeli GDP-t és a kínálat bővítésén keresztül csökkenti az inflációt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában rámutatott, vélhetően folytatódott az a kettősség, ami immáron hosszú hónapok óta jellemzi a magyar ipart. Éves bázison 4,1 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene, ami a havi alapon mért mindösszesen 0,2 százalékos növekedésnek az eredménye. Ez egyben azt is jelenti, hogy igazából január óta az ipar kibocsátási volumene stagnál.
Habár a részletes adatokra még várni kell, a KSH közlése szerint továbbra is kétarcúság jellemzi a magyar ipart. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátor gyártás) és az autóipar. Ezzel szemben a másik két legfontosabb ágazat, az elektronikai ipar és az élelmiszeripar visszaeső termelést regisztrált. Lényegében tehát csak az autóiparhoz kapcsolódó ipari teljesítmény képes valamiféle életet lehelni a magyar iparba. Mindez szépen párhuzamba hozható azzal, hogy folyamatosan zsugorodik a gazdaság belső kereslete. Lényegében az export-értékesítés miatt tud vízfelszín felett maradni az ipar. A belső kereslet visszaesése, tehát a fogyasztási cikkek és a beruházási javak keresletének zuhanása miatt a belpiacra termelő ipari szektorok továbbra is rosszul teljesítenek.
Borítókép: Móricz-Sabján Simon
