A mondás szerint minden út Rómába vezet, ám az idén a világ egyik legnézettebb sporteseményének kerékpárútja Veronában ér véget, és bár a viadal neve olasz körverseny, 2022-ben Magyarországról indul. A Giro d’Italia történetében 1965-ben fordult elő először, hogy nem olasz városban rendezték meg a Grande Partenzát, azaz a nagy rajtot, 2010 óta pedig az üzleti lehetőség bővítése érdekében kétévente kezdték meg külföldön a versenyt a világ legjobb kerékpárosai. Négy évvel ezelőtt Jeruzsálemből rajtolt a mezőny, 2020-ban pedig Budapest következett volna, ám a koronavírus ellehetetlenítette, hogy a szervezők kihasználhassák a 7,8 milliárd forintba kerülő esemény turisztikai lehetőségeit. Így két évet kellett várniuk a sportág hazai rajongóinak. Szakmai szempontból viszont kifejezetten jól jött a halasztás, hiszen Valter Attila fantasztikus fejlődésének és eredményeinek köszönhetően egyre többen érdeklődnek itthon a kerékpárversenyek iránt. Különösen azóta, hogy a 23 éves csömöri sportoló a Groupama–FDJ színeiben az összetett vezetőjének járó rózsaszín és a legjobb 25 éven alulit kiemelő fehér trikót is viselhette a tavalyi Girón, amivel magyar sporttörténelmet írt.
Visegrád más jellegű
„Igen, én is úgy érzem, hogy nyertem azzal, hogy elmaradt a magyarországi rajt 2020-ban. A szememben ez lesz az eddigi legfontosabb sportesemény hazánkban, és két dologban nagyon bízom. Az egyik, hogy hasonlóan szép eredményeket tudok felmutatni, a másik, hogy a rajongók élvezni fogják a versenyt, és a magyar kerékpársport, valamint az egész ország profitálhat belőle. Remélem, ez a három nap igazi népünnepély lesz: több tízezer ember szurkol majd az utak mellett, akik közösen élik át az igazi Giro-hangulatot. Utána pedig másabb szemmel tekint majd mindenki a kerékpárosokra, a verseny pedig jót tesz a közlekedési kultúránknak is” – mondta Valter Attila. Az esélyek kapcsán leszögezte, nagyon nehéz dolga lesz, mert a csapatában ő az egyedüli hegyi menő, vagyis jóval kevesebb segítséget kaphat majd riválisainál, így az összetett helyett inkább a szakaszgyőzelemre készül, amit reális célnak tart. Magyarországon az első három etapot láthatjuk: a kezdést pénteken, Budapestről Visegrádig 195 kilométeren át, szombaton a fővárosi, 9,2 kilométeres időfutamot, majd vasárnap Kaposvártól Balatonfüredig 201 kilométeren át tekernek. Bár Valter Attila nevetve megjegyezte, hálás a szervezőknek, mert biztosan az edzéseredményeit látva vitték az első szakasz befutóját Visegrádra, komolyra fordítva a szót elárulta, hogy a hajrát még a sprinterek is bírni fogják, így neki hegyi menőként kevesebb az esélye. Sokat teker ezen a szakaszon, jól ismeri a helyet, ám szerinte ennek a kerékpárban kisebb a jelentősége – példaként említette, hogy korábban sohasem hallott Ascoli Picenóról, mégis ott szerezte meg a rózsaszín trikót tavaly. Hozzátette, azt szeretné, ha a szurkolók nem csak három napig követnék a körversenyt, hiszen három hétig tart, és bármelyik szakasz megnyerése óriási siker lenne számára. „Egyértelműen kevésbé fekszik nekem a három magyar etap, mint az olaszországiak, viszont a visegrádi tényleg közel áll a szívemhez, és természetesen a szurkolók miatt is mindent beleadok majd. Túlságosan stresszelni nem szabad, szerintem ez mindenkinek különleges élmény lesz” – szögezte le a Figyelőnek. Kérdésünkre azt is elárulta, a felkészülése semmiben sem tért el azért, mert Magyarországról indul a verseny, legfeljebb valamivel kedvezőbb lesz az első hét, hiszen az utazás miatt pluszpihenőnapot kaptak a kerékpárosok a balatoni etapot követően.
Valter mellett ott teker majd a mezőnyben Peák Barnabás (Intermarché–Wanty–Gobert Matériaux) és Fetter Erik (EOLO–Kometa) is, míg az Israel Start-Up Nation csapatát Dér Zsolt, a magyar válogatott szövetségi kapitánya segíti. A viadalt 200 országban mintegy 800 millió néző követheti a televízióban, a hazai szervezők pedig azt remélik, hogy májusban ezzel a három nappal indul el itthon a turisztikai szezon, és a vidéki városok is felkerülhetnek a külföldi utazók európai célpontjai közé.
Milliókat érnek a kerékpárok
Ami a pénzdíjakat illeti, az összetett győztese több mint 115 ezer eurót vihet haza, emellett minden egyes szakaszgyőzelem 11 ezret ér. Naponta ezer eurót kap a rózsaszín trikós, a hegyi menők között összesen közel 50 ezret osztanak szét a három hét során, de a sprintereket, a 25 éven aluliakat és a legjobb olaszt is díjazzák, utóbbit például 5 ezer euróval.
Természetesen nem csupán a versenyzők klasszisok, hanem az eszközök is: a szakportálok úgy számolnak, hogy körülbelül 15 ezer dollárt ér egy átlagos bringa, amiből volt olyan csapat, amely a nyolc versenyzőjének 115-öt vitt el a tavalyi Giróra. Külön típusra van szükség a sík és a hegyi szakaszokra, valamint az időfutamokra, emellett tartalékok is kellenek. A Figyelőnek Valter Attila azt mondta, hogy a csapatkerékpárok értékét nem mérik fel pontosan, de forintban milliókat érnek. Elárulta, nagyjából 30 fős stábbal dolgoznak, szerelőkkel, masszőrökkel, séfekkel és persze csapatvezetőkkel.
A legismertebb magyar triatlonos, az 51-szeres Ironman Kropkó Péter is jól ismeri a kerékpárt, hiszen a legendás egynapos versenyen 180 kilométert kell letekerni az úszás és a futás között. A jelenleg Svájcban dolgozó 58 éves szakember a Figyelőnek azt mondta, a tartalék bicikli minden centimétere, a nyeregbeállítástól kezdve a váz merevségéig pontosan ugyanolyan, mint amivel a versenyző elkezdte a szakaszt, hiszen ha bármi változna, azt ezen a szinten azonnal meg-éreznék. Hangsúlyozta, a kétkerekű mellett fontosak az egyéb eszközök, például a sisak vagy a ruha, amiket nem csupán a biztonság és a megfelelő szellőzés érdekében gyártanak, a légellenállást is csökkentik. A cipő sem mindegy, hiszen a sportolók lefelé „taposnak”, így strapabírónak, a talprésznek pedig merevnek kell lennie – az idei olasz körversenyen átlagosan 164 kilométer hosszú szakaszokon kell kitartaniuk a lábbeliknek. A minél jobb energiaátvitel érdekében ma már úgy rögzítik a versenyzők cipőjét a pedálokhoz, hogy nem lehet csak úgy leugrani a bicikliről, ezért különösen veszélyesek a balesetek.
Valter helyett senki nem teker
Kropkó Péter úgy véli, kiváló döntés, hogy Magyarország áldozott a Grande Partenza megrendezésére, mert ez nemcsak a szerencsés, jókor jó helyen lévő Valter Attilát hozza helyzetbe, hanem a teljes magyar kerékpársportot. A triatlonos szerint sokat jelenthet a hazai közönség támogatása, de azért nem árt az óvatosság.
„Amikor először bejártam egy németországi verseny helyszínét, nem értettem, miért nevezik Heartbreak Hillnek a hegyet, mégis mi baja lenne a szívemnek ezen a terepen. Aztán amikor élesben kiértem az erdőből, és 25 ezer ember tombolt a hegyoldalon, megértettem. Ott még kordonok sem voltak, mész az úton, előtted szétnyílik a tömeg, utánad összezár, ezt meg kell tanulni kezelni, hiszen a hangulat minimális részét fogadhatod csak be. Először engem úgy feldobott a tömeg, hogy elöntött az adrenalin, és úgy felmentem a hegyre, mintha sífelvonón utaztam volna. De utána kezd el fájni a szíved, nem tudsz továbbmenni, pedig még nem ért véget a verseny. Ez a profi sport lényege: nem szabad, hogy eluralkodjon rajtad az adrenalin, mert olyankor hiába vagy képes bármire, ha kimegy belőled, véged van” – szögezte le Kropkó Péter. Szerinte segíthet Valter Attilának a visegrádi terep otthonossága, ám a valódi előnyt az jelentené, ha több ember lenne ott, mint fű – az Ironman reméli, hogy a magyar szurkolók „befújják” kedvencüket a célba.
Ezzel kapcsolatban Valter Attila lapunknak megjegyezte, rengeteget jelent a szurkolók energiája, ritkán versenyezhet ekkora, kifejezetten őt támogató tömeg előtt. Legutóbb két évvel ezelőtt, a Kékestetőn történt vele hasonló – meg is nyerte a Tour de Hongrie-t. Karrierje első nagy sikerét követően interjút adott a Figyelőnek, amelyben többek között elárulta, hogy heti húsz óránál többet teker, 600-800, sőt, olykor 1000 kilométert. Most azt mondja, ez minimálisan növekedett azóta, mert az edzések minőségének javításával foglalkozik, nem az óraszámmal. Ettől függetlenül előfordul, hogy eljut a heti 35 óráig is, mert szereti a hosszú tréningeket, de fontos a változatosság, néha 10-15, máskor 30-35 órát edz.
Már az említett 2020-as interjúban is arról beszélt, hogy sajnálja a budapesti Giro-rajt elhalasztását, és bár egyelőre más szintnek érzi az olasz körversenyt, nem éri be csupán az indulással, szakaszgyőzelemért akar harcolni. Nos, a tavalyi rózsaszín trikó után most már tudjuk, Valter Attila képes a bravúros eredmények elérésére, tehát hiába mondja azt, hogy nem neki kedveznek a magyar szakaszok, ne lepődjünk meg, ha lesz kiért szorítani az utolsó métereken: „Az biztos, hogy könnyebb hazai pályán, a magyar szurkolók előtt versenyezni. Helyettem viszont nem tudnak tekerni, úgyhogy igyekszem a legjobb lábakkal odaérni!”
Címlapkép. MTI/Kovács Tamás
