Nem pusztán az a lényeg, hogy pár év múltán a digitalizáció jegyében minden, a hazai adózás terén “e-alapú” lenne, hanem sokkal inkább az, hogy a bevallásokat a cégek helyett is elkészítené az adóhivatal. Vagyis a vállalkozásoknak sem kellene majd bíbelődniük a kötelezettséggel. Aki céget “visz”, pontosan tudja, mekkora tehertétel a társasági adóbevallások helyes elkészítése. Van persze királyi, bejáratott út, miként erről vallott maga, a nemzetgazdasági miniszter: a szlovének és az észtek már ezt a konstrukciót alkalmazzák, és nekik bejött.
Persze a papírmentesítés mellett a svarc- és szürkezónás céges világ is fehéredne, és ha összejönne a következő, ugyancsak tervbe vett lépés – az adminisztráció-csökkentés következő állomása a járulékbevallások kiváltása – jókora lendületet kapna a versenyképesség.
Minden jel szerint észbe kapott tehát a kormány, vagyis jótékony hatásai is voltak a globális intézmények versenyképességi rangsorának: ezeken hol le-, hol pedig felfelé ugrál a magyar pozíció. Ide tartozik, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakértői is rendre megfogalmazzák ötleteiket. Elméletileg szavunk sem lehet, hiszen a hazai közgazdasági értelmiség színe-java a témán agyal.
Azonban egy adott ország / gazdaság megítélését nem a gazdaságpolitikai hókuszpókuszok, a nagy csinadrattával bejelentett távlati koncepciók adják, hanem a végletekig leegyszerűsített intézkedések. Márpedig ha mintegy négymillió szja-bevalló után a céges világ is abban az állami “kegyben” részesülne, hogy a kormány partnerként tekint rá, és nem ügyfélként, akkor a kiállítandó bizonyítványban a jó osztályzat borítékolható.
Cseppet sem mellesleg: a tavasz óta működő versenyképességi tanács jól mérte fel, hogy mik is azok a területek, és gazdasági javaslatok, amelyek már rövid távon is hathatósak lehetnek. A szakmai grémium több javaslata már jogszabályokként funkcionál, és valószínűleg ezek hatására javított a magyar besoroláson ősszel a World Economic Forum (WEF). Nem is akárhogyan: kilenc helyezést lépve előre immár hazánk a hatvanadik helyen áll. Természetesen ez még “kevés”: fentebb kell még jutni a globális ranglistán.
Ugyanakkor nem elég, ha csak a hitelminősítők, vagy éppen a nemzetközi pénzügyi szervezetek adnak jobb minősítést Magyarországnak. Elengedhetetlen, hogy a hazai vállalkozások is érezzék, hogy csökken a bürokrácia, a hivatalok értük (is) működnek, az állam pedig nem pusztán adócsalókat lát bennük, és a társadalom sem úgy látja: azért érdemes társas vállalkozást alapítani, hogy leírjuk a költségeket, olcsóbb legyen a foglalkoztatás.
Miközben a puding próbája az evés, addig láthatóan az állam immár két keréken tolja a versenyképességet.
Hajrá!
Borítókép: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) beszél, mellette Hernádi Zsolt, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Nemzeti Versenyképességi Tanács alakuló ülése utáni sajtótájékoztatón a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2017. április 6-án (MTI/Soós Lajos).
