Az Európai Unióban olyan ajánlást készítenek elő, amely a munkaerőpiacon bevezetné a minimáljövedelem fogalmát a minimálbér mellett. A közelgő EU-csúcson már megvitatnák az ajánlás tervezetét. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő a figyelo.hu megkeresésére elmondta: fontos tisztázni, a minimálbér és a minimáljövedelem két nagyon különböző dolog. A minimálbér a foglalkoztatottak legkisebb alapbérét jelenti.
Keresete (és benne alapbére is) csak a foglalkoztatottaknak lehet, jövedelme már mindenkinek van a társadalomban. Magyarországon az utóbbi időben is nőtt a minimálbér reálértéke.
Fotó: Mészáros János / Új Néplap
[Különbség minimálbér és minimáljövedelem között
A minimálbér a teljes keresetnek egy része csupán – ismertette Szalai Piroska. Erre jönnek rá a munkakörhöz kapcsolódó minden hónapban járó rendszeres pótlékok, a nem rendszeres egyéb kereseti elemek, például a jutalmak, karácsonyi vagy húsvéti keresetkiegészítések, így kapjuk meg az éves teljes keresetet, és ennek az egy hónapra eső átlaga lesz az átlagkereset. Ha külön nem jelzik, akkor a bruttó értéket szokták érteni alatta. A mostani cikkben is a minimálbérek bruttó értékeivel foglalkozik, így itt az adókedvezményeket nem vette górcő alá a szakértő. Szalai Piroska jelezte: 2022-ben már kiszámítható volt, hogy a tavalyi minimál-béremelkedés milyen mértékben növelte vagy csökkentette a legkisebb keresetek vásárlóértékét. Két országban emelkedett a minimálbérek reálértéke, hazánkban a legjobban, 3,6 százalékkal, és Romániában 2,1 százalékkal. Az uniós országok többségében csökkent a reálérték, Bulgáriában és Lettországban romlott legjobban, 10 százalék feletti mértékben, mert ebben a két országban nem emelték tavaly a minimálbéreket. A közelmúltban megjelent az Eurofound minimálbérekről szóló rendszeres év eleji elemzése. Az Eurofound az uniónak az életszínvonal és a munkaerőpiac alakulásával foglalkozó ügynöksége. Az idei jelentés fókuszában a vásárlóérték megtartása, azaz a tagállamok éves emelései és az infláció összevetése állt. Az elemzés megállapítja ugyan, hogy a nominális emelés több országban minden idők legnagyobbja volt, mégis a vásárlóerő a legtöbb országban csökkenhetett. Hazánkra vonatkozón azt a pozitív megállapítást tette a jelentés, hogy „Magyarországon a szociális partnerek tripartit megállapodása határozza meg a minimálbér-emelést. Idén a megállapodás januárban az első emelést rögzíti, és ennek záradékában a növekedés év közbeni felülvizsgálatát írja elő, ha az infláció 18 százalékra nő, és a GDP növekedése pozitív. Emellett a kormány ígéretet tett arra, hogy nem emelik a béreket terhelő szociális hozzájárulási adót. Ebből a szempontból a magyar megoldás egyedülálló, más ország nem kötött hasonló előzetes megállapodást a felülvizsgálatról.”
Miből fakad az eltérés?
Míg keresete (és benne alapbére is) csak a foglalkoztatottaknak lehet, jövedelme már mindenkinek van a társadalomban, a legidősebb honfitársunknak épp úgy, mint a tegnap született babáknak. Az éves összes jövedelem számításakor háztartásonként a foglalkoztatott háztartástagok munkaviszonyból származó teljes keresetét (munkabér, rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek, így a pótlékok, jutalmak, stb.) illetve a vállalkozásból származó jövedelmeket, valamint a társadalmi jövedelmeket (családdal kapcsolatos, öregségi, munkanélküli és egyéb ellátásokat) továbbá az egyéb jövedelmeket is beszámítják, és ezt elosztják a háztartásban élők számával. A jövedelem számításnál a nettó értékekkel számolunk. Így az egy főre jutó jövedelem mindig kisebb, mint az egy főre jutó kereset, és ez a kettőt nem szabad összekeverni. Hazánkban a reáljövedelmek folyamatosan növekedtek az elmúlt évtizedben és a járvány időszakában is. A reáljövedelmek emelkedése közben jelentősen csökkent a társadalmi különbség. Míg 2010-ben a munkajövedelem aránya az összjövedelemben csupán 65 százalék volt, 2021-re már 74 százalékra emelkedett, amit részben a foglalkoztatottak létszámának jelentős növekedése, illetve a minimálbérek és a felette levő keresetek emelkedése okozott. A jelentős mértékű családi adókedvezmény is komoly mértékben csökkentette a gyermekesek kitettségét. A tavalyi évben indult fiatalok adókedvezménye is tovább csökkenti a társadalmi különbségeket. Az unióban a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élőkre pontos definíció létezik. E definíció három összetevője közül az egyik a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya, azaz amikor olyan háztartásban élőkről van szó, ahol a nettó jövedelem nem éri el a szegénységi küszöböt, azaz a mediánjövedelem 60 százalékát. A szegénységi küszöb tehát nem a keresetek, hanem a jövedelmek mediánjának 60 százaléka. A relatív jövedelmi szegénység dimenziójában 2020-ban az 5. legkisebb értéket mérték nálunk, előttünk csupán Csehország, Finnország, Szlovénia és Dánia állt. 2021-ben tovább csökkent ez az arány, 12,2 százalékra mérséklődött – közölte Szalai Piroska.A relatív jövedelmi szegénység csökkenése rengeteg gyereket is kiemelt a szegénységi kockázattal élők közül, mivel a szülők keresetének növekedése következtében a háztartás minden tagja ki tudott jutni a fenyegetésből. Mára a relatív jövedelmi szegénységi arány a gyermekeseknél jóval alacsonyabb, mint a gyermektelen háztartásokban élők esetében.
Az unióban most egy olyan ajánlás elfogadására készülnek, amely nem az alapbér minimál-értékére vonatkozik, hanem az említett és részletezett jövedelmekre ajánl kidolgozni olyan szabályozást, amely meghatároz egy minimális szintet. Főként a munkaerőpiacról kirekesztődött személyekre fókuszál. Ez egy egészen más megközelítés, mint amire magyar kormány fókuszál. Hazánkban a kabinet célja az, hogy akit csak lehet, vonjunk be a munkaerőpiacra, mert ha munka van, minden van, és a segélyezés alapú helyett a munka alapú társadalom megteremtésén dolgoztunk eddig is Magyarországon. Az unió ezen ajánlása közelít a feltétel nélküli alapjövedelem gondolatához. Ez az ajánlás nem egy új minimálbér számítási módszer, hanem javasol a tagállamoknak egy minimális és számukra kötelező segélyezési szintet. Nem fogalmazták meg, de sugallják, hogy ennek valahol a szegénységi küszöb körül, feltétel nélkülinek kell lenni – emelte ki Szalai Piroska.
