Szlovákiában az Európai Bizottság szerint elkerülhetetlenek a megszorítások. A testület döntése értelmében Robert Fico kormányának legkésőbb szeptember 20-ig le kell tennie az asztalra egy erőteljes konszolidációs csomagot annak érdekében, hogy az idén várt, a bruttó hazai össztermékhez viszonyított közel 6 százalékos államháztartási hiány a választási ciklus végére, 2027-re 3 százalékra mérséklődjön. A takarékossági intézkedések volumene elérheti a GDP 1 százalékát, illetve az 1,4 milliárd eurót.
Több adófajtát is érezhetően emelhetnek Szlovákiában
Egyelőre csupán az biztos, hogy 2025-ben bevezetik az édesített italokra kivetendő adót, illetve érezhetően nő a dohánytermékeket sújtó adóteher is, s ez a két tétel együttesen jövőre legalább százmillió euró többletbevételt hoz.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia (PS) pénzügyminisztériumi információkra támaszkodó értesülései szerint a Fico-kabinet alaposan megterhelné a szlovákiai családok pénztárcájá is.
Három intézkedés uralja a titokban előkészített konszolidációs csomagot: a jövőbeni nyugdíjaink újabb ellopása a második nyugdíjpillérből, a munka erőteljesebb megadóztatása és a pénzügyi tranzakciós adó – fogalmazott Stefan Kiss, a PS parlamenti képviselője, a törvényhozás pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja.
Szerinte a kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a kormány a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulását 4-ről 3 százalékra faragná le, újra lehetővé tenné a kilépést a második pillérből, illetve eltörölné a pályakezdők automatikus belépését is.
Ha valóban 3 százalékra vinnék le a hozzájárulást, az éves szinten 200 millió euró megtakarítást hozna az államkasszának. Az a munkavállaló viszont, aki havi 1500 eurót keres, évente 270 eurót veszítene az 1 százalékpontos csökkenéssel. A Fico-kabinet már eddig sem kímélte a második nyugdíjpillért, hiszen 2024-től kezdve a havi hozzájárulás mértékét a korábbi 5,5 százalékról 4 százalékra mérsékelte, miközben az eredeti tervek szerint ennek mértéke jövőre 5,75, 2026-ban pedig már 6 százalékra nőtt volna.
Robert Fico kormányfőnek egyébként már régóta a begyében vannak a magánnyugdíjpénztárak: korábbi kormányzásai idején négyszer is hozzányúlt a rendszerhez, aminek következtében nagyjából 400 ezer ügyfél lépett ki a jelenleg 1,9 millió tagot számláló kasszákból, miközben az eredeti, 9 százalékos hozzájárulás mértékét erőteljesen lefaragta, a nyugdíjpénztárak befektetési lehetőségeit, mozgásterét pedig gúzsba kötötte.
A kormánynak a vállalkozókra is gondja lehet
„Többek között 20 százalékkal emelnék az egyéni vállalkozók minimális társadalombiztosítási járulékát, illetve a mai hétszereséről az átlagbér 11-szeresére emelnék a társadalombiztosítási járulékfizetés plafonját. Ez a munkavállalókra, a munkáltatókra és az egyéni vállalkozókra egyaránt vonatkozik” – állítja az ellenzéki képviselő.
Egyben az úgynevezett fiktív egyéni vállalkozókat is kiszorítanák, elemzők szerint a közel 400 ezer egyéni vállalkozóból 107 ezer csak az adókedvezmények miatt választotta ezt a státuszt. Tény, hogy bruttó 1000 euróból az alkalmazottnak csupán 605 euró marad a pénztárcájában, az egyéni vállalkozónak az átalányadó révén viszont 686 euró.
A pénzügyminisztérium számításai szerint, ha a kényszervállalkozások számát az uniós átlag szintjére sikerülne visszaszorítani, az állam az adókon és járulékokon keresztül évente 177–250 millió eurós pluszbevételre tehetne szert.
Az is felmerült, hogy a társasági adó kulcsát a mostani 21 százalékról 22 százalékra emelik, emellett kérdéses az évi 60 ezer euró alatti adózott jövedelmet elérő kisvállalkozások kedvezményes, 15 százalékos adókulcsának megőrzése is.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Robert Fico / Facebook
