Kedden találkoztak az ukrán miniszterasszonnyal, aki a nyílt eszmecserén a már jól begyakorolt panelek ismertetésével kívánta meggyőzni az EP képviselőit a jogaszabály indokoltságáról, helyességéről és jogkiterjesztő jellegéről, ezúttal sikertelenül. A miniszter a nem várt hozzászólások, bírálatok után védekezésből támadásra váltott, azt a kérdést intézte a képviselőkhöz, hogy miért nem akarják, hogy a nemzeti kisebbségek megtanuljanak ukránul.
A képviselők hozzászólásaikban kiemelték: a törvény igenis elvonja a kisebbségek eddig megszerzett jogait, időzítése a lehető legrosszabb, korábbi támogatóikból ellenségeket szerezve. A román és magyar képviselők külön megjegyezték, hogy bár az ukránok azt hangoztatják, hogy oroszellenes céllal fogalmazódott a törvény, valójában az elfogadott intézkedés az ellenséges kategóriába helyezi az uniós országokat is.
A törvény alkotmányos jogoktól fosztja meg az ukrán állampolgárokat, ezért a Velencei Bizottság ajánlásainak alkalmazására szólították fel az ukrán vezetést. Több képviselő kifogásolta, hogy az ukrán fél csak a törvény elfogadása után kezdeményezett párbeszédet – olvasható Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes képviselő közleményében.
A néppárti politikusok arra kérték az oktatási minisztert, hogy mielőbb találjanak olyan megoldást, ami mind az ukránok, mind a nemzeti kisebbségek számára megfelelő. Többen egyetértettek abban, hogy minden országban fontos az államnyelv ismerete, de nem erőszakos eszközöket kell alkalmazni, hanem a módszereken változtatni.
Bocskor Andrea nehezményezte, hogy az ukrán miniszter csak most mutatkozik késznek a párbeszédre, azonban a törvény előkészítő szakaszában, a 2016. novemberi és 2017. januári EP-képviselőkkel közösen írt levelükre nem érkezett konstruktív válasz. A magyar képviselő rámutatott: az ukrán nyelvből kötelező érettségi most sem a nyelvismeret szintjét méri, hanem a lexikális tudást és fogalmazási készséget. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy számos ukrán tannyelvű iskola rosszabb eredményt produkált. „Ha a miniszter szerint ez nem így van, akkor az ukrán ajkú diákok sem tudnak ukránul?” – tette fel a kérdést a néppárti politikus.
Lilija Hrinevics prezentációjában továbbra is szerepel a beregszászi iskolák 75%-os bukási arányát kiemelő adat, amit Bocskor Andrea megcáfolt és a Beregszász Városi Tanács határozatára utalva kérte, hogy ne rontsák a nemzetközi fórumokon Beregszász hírnevét ezzel a téves adattal, amellyel ellentétben a városi iskolák csupán 33,88%-os negatív eredményt értek el. A miniszter nemzetbiztonsági elvre való hivatkozását a kárpátaljai politikus kétségbe vonta és nevetségesnek minősítette, hogy pont a 150 ezer fős magyarság és 400 ezer fős román közösség veszélyeztetné Ukrajna területi egységét.
Borítókép: karpataljalap.net
