A héten több lényeges adattal is jelentkezik a KSH, hétfőn a júliusi kereseti adatokat, csütörtökön az ipari termelői árak augusztusi alakulását, pénteken pedig az augusztusi munkaerőpiaci folyamatokat ismerteti a Hivatal – ismertette a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Emlékeztetett, júniusban a keresetek átlagosan 16 százalékkal növekedtek, ami lassulást jelentett az előző havi kiugró, 17,9 százalékos érték után. Ezen belül ugyanakkor jelentős eltérés látszik a közszféra és a versenyszféra adatai között: az előbbi esetében a keresetek átlagosan csak 12,6 százalékkal, míg a vállalkozások esetében jóval dinamikusabban, 17,3 százalékkal emelkedtek – húzta alá, hozzátéve, ez a júniusi 20,1 százalékos infláció mellett a reálkeresetek 3,4 százalékos átlagos csökkenését jelentette. A következő hónapok kereseti adatainak nagy kérdése, hogy mikor tér vissza az éves alapú reálkereset-változás a pozitív tartományba. A versenyszféra kereseteinél ez júliusban vagy augusztusban, míg a teljes nemzetgazdaság esetében augusztusban vagy szeptemberben következhetett be – vélekedett.
Az ipari termelői árak júliusban éves alapon 1,3, míg havi alapon 0,9 százalékkal emelkedtek, miközben a korábbi hónapokat havi alapon árcsökkenés jellemezte. Ezen trend megakadásában a forintárfolyam gyengülése és a belső kereslet erősödése játszott szerepet. Az ipar belföldi és export értékesítési árai eltérően alakultak: az előbbiek 19,5 százalékkal nőttek, míg az utóbbiak 7,6 százalékkal mérséklődtek éves alapon – sorolta Regős Gábor. Kiemelte, az eltérésben az elsősorban a belföldi piacra termelő energiaipar termelői ár növekedésének volt szerepe. Az ipari termelői árak alakulása elsősorban az infláció alakulása miatt fontos.
Júliusban a munkaerőpiaci adatok kedvezően alakultak, a gazdasági teljesítmény csökkenése a munkaerőpiacon egyelőre nem látszódik. A foglalkoztatottak száma rekord közeli szinten volt, 4 millió 745 ezer főt mutatott, amely ugyan az előző havi rekordhoz képest mérséklődést, de az egy évvel korábbihoz képest emelkedést jelent. A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékon alakult. A magas foglalkoztatás ellenére még található a gazdaságban egy mintegy 300 ezer fős munkaerő-tartalék, ám munkaerőpiaci integrációjuk – például a szükséges végzettség vagy tapasztalat hiányában – hosszú folyamat lehet – hívta fel a figyelmet Regős Gábor.
Kedden ülésezik a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, illetve a héten jelenik meg az új Inflációs jelentés. A kamatdöntést illetően nagy meglepetésre nem számítunk: az egynapos betéti eszköz kamata ismét 100 bázisponttal csökkenhet, így elérheti az alapkamat 13 százalékos szintjét. Ez együtt járhat az eszköztár átalakításával is. A kérdés azonban leginkább a jövő – hívta fel a figyelmet a szakértő: hogyan folytatódik vagy nem folytatódik a kamatcsökkentési ciklus szeptember után. A mostani ülés fő kérdése tehát az, hogy a jegybank ad-e erre vonatkozóan valamilyen iránymutatást. Az emelkedő olajárak és a gyenge forintárfolyam nyomán nem kizárt, hogy a kamatcsökkentési ciklusban egy kis szünet következik, hiszen e két tényező egyaránt gátja lehet a dezinflációs folyamatoknak. A kamatcsökkentések szüneteltetését indokolja az is, hogy a lengyel jegybank kivételével máshol még nem történt lazítás, sőt, a Fed még a szigorítási ciklusát sem zárta le. Az új Inflációs jelentés makropályája szintén érdekes lehet, hiszen a kedvezőtlen második negyedéves adatok a növekedési várakozások rontását indokolják.
Az MNB részéről nemcsak a kamatdöntést lesz érdemes figyelni, hanem a szintén kedden megjelenő második negyedéves fizetési mérleg adatokat. Az első negyedévben a belső kereslet visszaesése és az ennek nyomán csökkenő importigény, továbbá a cserearány javulása miatt a folyó fizetési mérleg egyenlege kedvezően alakult, így a hiány az egy évvel korábbi 2141,6 millió euró után 773,8 millió euróra mérséklődött. Növekedett ugyanakkor az elsődleges jövedelmek (profit, kamat) kiáramlásának mértéke: a befektetések jövedelmei soron a deficit 1558,7 millió euróról 2400,9 millió euróra emelkedett. Ebben szerepe van a növekvő kamatkörnyezet mellett a profit-húzta inflációnak is, hiszen az így termelődő profit is elhagyja az országot. A második negyedéves adatoknál is leginkább a jövedelemáramlások alakulását lesz érdemes figyelni a teljes egyenleg mellett.
Az Eurostat heti adatközlései közül az eurózóna szeptemberi inflációjának pénteki gyorsbecslését érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Augusztusban az eurózóna inflációja az előző havi 5,3 százalékról 5,2 százalékra csökkent, míg havi alapon az árak fél százalékkal nőttek. Bár az olajárak emelkedése miatt nem kizárt havi alapon most sem egy hasonló nagyságú áremelkedés, ám a magas bázisidőszaki drágulás miatt ez az éves alapú infláció lassulását nem veszélyezteti, a piac 4,6 százalékos éves növekedést vár.
Borítókép: MTI/Mónus Márton
