A tavaly decemberi statisztikák szerint 4,4 millió bevándorló él Franciaországban, közülük csaknem 2 millióan Afrikából érkeztek. A francia statisztikai intézet adatai szerint a migránsok mintegy fele, 45–50 százaléka nem dolgozik. A franciák 54 százaléka pedig úgy gondolja, a migráció káros a gazdaságnak.
Egyre több statisztika jelenik meg arról, hogy sikerült-e az illegális bevándorlóknak beilleszkedniük a nyugat-európai országok munkaerőpiacaira – jelentette ki Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa. Az adatok azt mutatják, hogy kevesen voltak képes alkalmazkodni a nyugat-európai országok munkaerőpiacához. Az álláslehetőségek adottak de csak kevesen tudtak munkát vállalni, a munkanélküliségi ráta több mint 60 százalék a migránsok körében. Deák szerint ez egy elképesztő adat, hiszen szinte már nincs olyan európai ország, ahol 10 százalék feletti lenne az országos munkanélküliségi ráta.
Csökken a gazdasági növekedés Németországban
Négyből három, Németországban élő migráns egyáltalán nem dolgozik a szövetségi munkaügyi hivatal adatai szerint. Ellátásuk viszont jelentős anyagi terhet ró az országra. Folyamatosan lassul a gazdasági növekedés. Bár az idei évre korábban 1,8 százalékos növekedést prognosztizáltak, a legújabb becslések szerint a bővülés mindössze egyszázalékos lesz, miközben az infláció folyamatosan emelkedik – hangzott el az M1 Unió28 című műsorában.
Míg 2014-ben nagyjából 2,5 százalékos volt a GDP-növekedés, egy éven belül, a migrációs válság tetőzésekor visszaesett 1,5 százalékra. Az elmúlt években bár volt egy növekedési időszak, tavaly ismét 2 százalék alá esett az index. Idén pedig várhatóan még rosszabbul teljesít a német gazdaság. Elemzők szerint a gazdaság bővülését jelentősen visszafogja a munkanélküli migránsok tömege.
Gazdasági szempontból a migráció legnagyobb kárvallottja Németország – közölte Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Elmondta, azt már az első években, 2015-ben és 2016-ban is lehetett tapasztalni, hogy a tőzsdén szereplő német cégek milyen arányban tudták az illegálisan vagy legálisan érkező migránsokat alkalmazni. A Reuters egyik felméréséből kiderült, csak pár száz munkavállalót alkalmaztak, mert a többségüknek nem volt megfelelő a képzettsége, hiányzott a nyelvtudása, vagy a munkához való hozzáállása volt teljesen eltérő.
Törcsi Péter szerint a migrációs válság tetőzése után azonnal kiderült, hogy a migránsok jelentős része egyáltalán nem akar dolgozni, és a helyzet azóta sem javult, sokan ugyanis csak a szociális ellátások miatt érkeztek Németországba.
Elmondta, az akkor egymillió migráns közül talán 300 ezren kerestek aktívan munkát, többségük azonban meg sem próbált legálisan vagy akár illegálisan elhelyezkedni. Szerinte ez az utóbbi időkben sem változott. Egy frissebb felmérés szerint a Németországban élő bevándorlók 65 százaléka nem vállalt és nem is vállal munkát.
A németországi helyzetet rontja az is, hogy hatástalan a migránsok kitoloncolása. Csak tavaly több mint 1300 olyan embert vettek őrizetbe, akik a kiutasítás után megpróbáltak visszajutni az országba.
Olaszországban a kísérleti program kudarcot vallott
Milánóban 15 millió euróból, nagyjából ötmilliárd forintból indított kísérleti programot a migránsoknak az előző, baloldali kormány. A pénzből különböző képzéseket indítottak, hogy így segítsenek a zömében fekete-afrikai migránsoknak elhelyezkedni. A program hatására azonban mindössze 120 bevándorló ment el dolgozni a városban és térségében.
Deák Dániel hangsúlyozta, a munkanélküliség a bevándorlók körében rekordmagas, és úgy tűnik, hiába telt el csaknem négy év a bevándorlási hullám óta, az mégsem volt elegendő ahhoz, hogy a bevándorlók megtanulják az adott ország nyelvét, vagy megszokják azt a kulturális közeget, ahová érkeztek. Nem tudnak beilleszkedni a munkaerőpiacra sem. Hozzátette, ez nettó ráfizetés az érintett nyugat-európai országoknak.
Borítókép: MTI/EPA/Koca Sulejmanovic
