Gulyás Gergely elmondta: a szerdai kormányülés első napirendi pontja a Stop Soros törvénycsomag, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslat volt, amely – a Stop Soros esetében a módosított előterjesztés – jövő héten kerülhet az Országgyűlés elé, tárgyalása pedig az azt követő héten kezdődhet el. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte.
A tárcavezető hangsúlyozta: meg akarják védeni Magyarországot nemcsak az illegális bevándorlástól, hanem az azt szervezőktől is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. május 24-én. (MTI Fotó: Kovács Attila)
Külön kell választani a bevándorlást és a menekültjogot
„A cél az, hogy megkezdődhessen a Stop Soros törvényjavaslat tárgyalása. Módosítani fogjuk a rendőrségi törvényt, a büntető törvénykönyvet, a menedékjogi, az államhatárról szóló, valamint a szabálysértési törvényt” – mondta a miniszter. Hozzátette: a Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése.
„Ugyanakkor egyértelművé tesszük, hogy Magyarország, első biztonságos országként, a nemzetközi kötelezettségeit betartva menedékjogot nyújt azoknak, akik üldözöttek” – hangsúlyozta.
Ennek kapcsán tart egy vita az Európai Unióval, amely egy egyetemes, univerzális jogként tekint a menekültjogra. A magyar kormány álláspontja szerint azonban élesen külön kell választani a bevándorlás és a menekültjog kérdését – fűzte hozzá Gulyás Gergely.
Egy másik jogorvoslati fórum jönne létre
A miniszter közölte: az alkotmánymódosítás további témaköröket tartalmaz. „Szeretnénk önálló közigazgatási bíráskodást létrehozni, amely 1949-ig működött Magyarországon. Ennek megfelelően, a Kúriával egy szinten, egy másik jogorvoslati fórum jönne létre” – mondta.
Az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítás a bírósági szervezeti rendszert semmilyen formában nem érinti – tette hozzá.
Az otthon védelme is része lesz az alaptörvénynek, a javaslat szerint ugyanis kimondják az alkotmányban: a magánlakás, az otthon védelme mindenkit megillet – mondta.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a tervezett alkotmánymódosítás részét képezik majd a hetedik alkotmánymódosítás el nem fogadásakor előterjesztett javaslatok is. „Fontosnak tartjuk az alkotmányos önazonosság megerősítését, valamint azt, hogy Magyarország alkotmányos identitása érinthetetlen legyen” – jelentette ki Gulyás Gergely.
.Június 13-án kerülhet az Országgyűlés elé a 2019-es költségvetés
A tervek szerint a kormány június 13-án nyújtja be a 2019-es költségvetést az Országgyűlésnek, amely július második felében fogadhatja el – közölte a tárcavezető.
Gulyás Gergely elmondta, jövőre is folytatódnak az adócsökkentések, a szociális hozzájárulási adó a korábbi megállapodásnak megfelelően két százalékkal csökken, és kedvezőbb lesz a kétgyermekes családok által igénybe vehető családi adókedvezmény mértéke is.
Hozzátette: az a célja a jövő évi költségvetésnek, hogy a hiány két százalék alatt maradjon, a növekedés pedig meghaladja a négy százalékot. A miniszter célként jelölte meg azt is, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, valamint „a költségvetés működési oldala nullás legyen”.
Gazdasági adatokat sorolva Gulyás Gergely úgy értékelte, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet Magyarország 2010 óta folytat, sikeres volt.
A kisvállalkozások csak figyelmeztetést kapnának a GDPR megsértése miatt
A kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR) – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kis- és középvállalkozói szektor működését ne nehezítse meg, számukra jelentős többletköltséget ne eredményezzen.
Jelezte, az osztrák példát szeretnék átvenni a magyar jogba történő átültetéskor, ez pedig azt jelenti, a kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kizárólag csak figyelmeztethet, más szankciót nem alkalmazhat.
Megjegyezte, helyes, ha a nagy adatkezelőknél – például a Facebooknál – szigorúbb adatkezelést vezetnek be.
