A svájci-indiai gyártó pár hete 12,5 milliárdos üzem építését jelentette be Kecskeméten, és
várhatóan az eredeti tervek háromszorosára nő a gyár termelése.
A gyártók közben nem csak olcsóbb és hatékonyabb, de egyre könnyebb, egyre vékonyabb cellákat is terveznek, méghozzá különleges anyagokból. Ilyen a svájci kutatóintézetekből kinőtt, de az indiai TATA konszern által felvásárolt, most Kecskeméten beruházó Flisom nevű vállalat is.
Ők azért különlegesek, mert egészen egyedi anyag-összetételű réz-irídium-gallium-szelenid (Copper Indium Gallium Selenide, CIGS) cellákat gyártanak. Ezek pedig vékonyabbak az emberi hajszálnál, így a tokozással együtt is legfeljebb 1-2 milliméteresek, a kész panelek négyzetmétere mindössze fél- és három kilogramm közötti, ami töredéke az átlagos, tetőre kerülő celláknak. Ráadásul energia-hatékonyságuk 20 százalék körüli. Ezek a prémium termékek emellett nem is csillognak, így repterek, autópályák közelében is nagy biztonsággal telepíthetők, nem vakítják el a sofőröket, pilótákat.
A beruházáshoz a magyar kormány 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad. A beruházás első körben 140 új munkahelyet teremt.
A napelemek forradalma egyébként elvben a hetvenes évekre nyúlik vissza, de tömeges és jelentős áramtermelő tényezővé világszerte csak bő egy évtizede váltak ezek a cellák, akár nap-erőművek, akár háztetők lokális termelőiként. Voltak korábban, már az ezredforduló előtt is relatíve sok napenergiát hasznosító országok, de az igazi nemzetközi „robbanás” 2008-as válságot követően kezdődött el.
Ekkortól a kínai ipar elképesztő mértékben kezdte el ontani magából a korábbinál – már a méretgazdaságosság miatt is – jóval olcsóbb napelemeket. Ennek eredményeképpen drámai ütemben folytatódott a hetvenes évek végétől elérhető napelemek árának zuhanása. Miközben egy wattnyi energiát 1977-ben – mai árakra váltva – 76 dollár (hozzávetőleg 23,5 ezer forint) értékű napelemmel lehetett megtermelni, ezzel szemben ma egy wattnyi áramot mindösszesen 60 forint értékű napelemmel meg lehet termelni.
További részletek, és az ágazati elemzés a Figyelő hetilap 2020/24-ik számában olvasható.
(Borítókép: Mike Blake / Reuters)
