Kásler Miklós a Figyelőnek adott interjújában elmondta, hogy a 2019. november 1-től esedékes 8%-os béremelést előrehozzák 2019. július 1-re, és ezzel egy időben a védőnők is bekerülnek a szakdolgozói bértábla hatálya alá, így az ápolók mellett ők is részesülnek a béremelésben. A továbbiakban 2020. január 1-én 14 %, 2020. november 1-én 20 % és 2022. január 1-jén már 30 %-os béremelés következik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2010 óta az orvosok bérét két és félszeresére, a szakdolgozók bérét pedig kétszeresére emelték meg. Kásler Miklós kiemelte, hogy a mostani nagyarányú béremelésnek hosszú távú hatása lesz, hiszen a kormány döntésének köszönhetően a szakdolgozók már itthon is megtalálhatják a számításukat, és így megállítható lesz az egészségügyben tapasztalt elvándorlás.
Egy fontos, új szempont is megjelent a kórházak mostani konszolidációjában – mondta a tárcavezető. Kiemelt cél a fenntartható, jól működő állami intézményrendszer kialakítása. Dolgozunk azon, hogy az év végi forrás-kiegészítés helyett kiszámítható, évközi finanszírozással működjenek a kórházak. Az 55 milliárd forintos év végi kórházi működéstámogatás elosztási elveiben az adósság mértékén kívül az intézmény felelős gazdálkodását és egyéb működési mutatókat is figyelembe vettünk, és kiemelten figyeltünk azokra az intézményekre, amelyek az adósság felhalmozása nélkül végeztek jó minőségű szakmai munkát.
A miniszter szerint a TVK-rendszer is felelős az adósságok alakulásáért, hiszen minden orvos tolja a betegét a progresszív beavatkozások felé. “Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként láttam, hogy a városi kórházak a megyei kórházakba, a megyei kórházak pedig az országos intézetbe küldték a pácienseket. Mi a TVK határáig elmentünk az ellátásban, ha azon túl kellett lépni, már a regresszív gazdálkodási sávba kerültünk, ami azt jelentette, hogy a teljes térítés nyolcvan százalékát kaptuk meg, ha ezen is túlléptünk, akkor a kezelésből semmit sem fedezett az állam. Viszont a betegeket el kellett látni, ez a kórházak elsődleges feladata” – fejtette ki Kásler Miklós.
A minőségi betegellátást szolgálja az Egészséges Budapest Program is, amelynek keretében 10 év alatt 700 milliárd forintnyi saját forrást ad a kormány a Pest megyei és fővárosi kórházak, rendelőintézetek fejlesztésére. Folytatása ez a folyamat a 2010 óta zajló, 500 milliárd forintos vidéki kórházi beruházásoknak és fejlesztéseknek. Az EBP program keretében a közeljövőben 3,845 milliárd forint értékben 19 nagy teljesítményű egészségügyi műszert – nagydiagnosztikai és terápiás berendezést -adnak át a kórházaknak. Az érintett intézményekben így 10 százalékkal nő a műszerezettségi szint. Az eszközöket Pest megyei és budapesti kórházak, valamint az Országos Kardiológiai Intézet kapják meg.
A kormány legutóbbi döntése értelmében jelentős változás várható a sürgősségi ellátásban is. Folytatják a betegutak további racionalizálását, és megvalósítják a kórházi sürgősségi betegellátás integrált fejlesztését. A cél az, hogy a sürgősségi osztály területére belépő beteget a lehető legrövidebb időn belül rögzítsék a sürgősségi ellátás informatikai rendszerében. Mentővel történő érkezésnél ez 5 perc, továbbá a rögzítést követő 10 percen belül a beteg állapotának súlyossága szerint sor kerül a triázs rendszerben való besorolásra is.
Borítófotó: echotv.hu
