Kiemelte: az alapvető értékek megvalósítására szeretné helyezni a hangsúlyt. Ezek között említette a nemzet fennmaradását, a nemzeti szuverenitás védelmét, a keresztény és értékalapú kultúra megőrzését, a demográfiai helyzet javítását, hosszú távon megfordítását. Alapértékként jelölte meg a munkaalapú társadalom építését.
Cél a további fejlesztés
Kásler Miklós szerint az a cél, hogy az iskolapadból kikerülő képzett szakemberek felkészültek legyenek a kor kihívásaira. A köznevelés területén lényeges célnak nevezte, hogy csökkentsék a korai iskolaelhagyás mértékét, felkészítsék a fiatalokat a munkaerőpiac kihívásaira. Szeretnék megerősíteni a pedagógiai szakszolgálatokat, jelentősen növelnék a gyógypedagógusok számát – tette hozzá.
Kitért az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, fontosnak nevezve a digitális átállást az oktatásban.
Jelentős eredménynek minősítette a kötelező óvodáztatást 3 éves kortól, azt, hogy mintegy 635 ezren részesülnek ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben, hogy az első kilenc évfolyamon ingyenesen kapják a diákok a tankönyveket; hogy 40 ezer diák vesz részt az Arany János Tehetséggondozó Programban, illetve az Útravaló programokban.
Rámutatott: az infrastruktúra-fejlesztés eddig 500 iskolát érintett és további 527 intézménynél tervezik. Új tantervek, járásonként uszodák létesülnek, fejlesztések valósulnak meg 53 milliárd forintból – sorolta Kásler Miklós.
Jelezte: az állami fenntartásba vételnek köszönhetően megszűnt az adósságállomány. Fontos változás volt a pedagógusok minősítési rendszere, ezt továbbfejlesztenék – jelezte, és felhívta a figyelmet a pedagógusoknál végrehajtott 50 százalékos emelésre.
Magas szintű pedagógusképzés
A felsőoktatásban a magyar tradícióknak megfelelően Európa egyik legkiválóbb felsőoktatási rendszerét szeretné kialakítani – mondta Kásler Miklós.
Ennek része a pedagógusképzés megújítása – tette hozzá. Kiemelte: magas színvonalú felsőoktatáshoz magas színvonalú köznevelésre van szükség, amihez pedig elengedhetetlen a magas színvonalú pedagógusképzés.
Célként jelölte meg a versenyképességet erősítő források bevonását. Szólt a duális képzésről, amelynek formájával, tartalmával foglalkozni kívánnak.
Kitért a felsőoktatási intézmények adósságállományának jelentős csökkenésére, a készpénzállományuk kétszeresére bővülésére. Beszámolt arról, hogy 16 PPP-projektet váltott ki a kormány, megkezdődött a képzési szerkezet átalakítása, s létrejött a Kárpát-medencei felsőoktatási tér.
Bizottsági kérdések
Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, a tankötelezettség korhatárának csökkentésével egy generáció fele funkcionális analfabétaként kerül ki a rendszerből. Kíváncsi volt arra, hogy a Klebelsberg Központnak jelenleg mekkora az adóssága, és hogy a kabinet mit kíván tenni a gyerekek túlterhelésének mérséklésére.
Gréczy Zsolt (DK) a PISA-tesztek romló eredményeire hívta fel a figyelmet, azt kérdezte, mit kívánnak tenni ez ügyben. Felvetette, hogy az egyetemi tandíjakat hogyan csökkentenék.
Dúró Dóra (Jobbik) arról szólt, hogy bár a felsőoktatásba való felvételi feltétele lesz 2020-tól a középfokú nyelvvizsga, a Nemzeti alaptanterv ennek feltételeit nem teremti meg.
Vinnai Győző (Fidesz) szerint meggyőző volt, hogy a leendő miniszter értékalapú területnek tartja ezt a nagy tárcát. Megjegyezte: a Gyurcsány-kormány több mint 300 helyen zárt be iskolát és tandíjat akart bevezetni a felsőoktatásban.
Szabó Szabolcs (LMP) szerint az oktatásból a pénz és a párbeszéd hiányzik. A jövő évi költségvetésben a GPD hány százalékával számolnak a területen? – firtatta.
Földi László (KDNP) a pedagógusok életpályájának előnyeit, és a béremelést méltatta.
Kásler Miklós válaszában kiemelte: az ajtaja mindenki előtt nyitott. Szeretne leülni az MTA-vezetőjével is – mondta, és örömét fejezte ki az oktatásról adott állásfoglalás kapcsán. Úgy fogalmazott: a világ akkor szép, ha tarka.
Utalt a bevezetőjében elmondottakra, s kiemelte: számos helyen zajlanak fejlesztések. Megjegyezte: párbeszédet és pénzt szeretne, de ahhoz, hogy a célokat meg lehessen valósítani, minden eszközre szükség van. Az ember éljen jól és éljen szépen, ehhez szeretnének segítséget nyújtani – összegezte az általa vezetendő tárca célját.
A testület 8 kormánypárti igen és 6 ellenzéki nem szavazattal támogatta Kásler Miklós miniszteri kinevezését.
