A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint bírói elfogultságnak köszönhető, hogy a Kossuth téri rendőrattak két áldozatának, Fáber Károlynak és Dukán Dánielnek az ügye még nem rendeződött. Ugyanakkor Gaudi-Nagy közleményéből kiderül, hogy kártérítési egyezséget kötött a 2006. október 23-án a Kossuth téren a rendőrök által erőszakkal feloszlatott kormányellenes tüntetők 120 fős csoportja az Igazságügyi Minisztériummal az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Magyar Időknek arról számolt be, hogy a véleménynyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt személyenként 270 ezer forintnak megfelelő nem vagyoni kártérítés kifizetésére kerül sor rövidesen. Gaudi-Nagy kitért arra is, hogy a Fővárosi Törvényszék bírója, Szabó Csilla a Kossuth tériek tavaly ősszel indított próbaperében a múlt pénteken hozott első fokú ítéletével tévesen döntött Fáber Károly ügyében. A bírónő szerint ugyanis a földre tepert, megbilincselt és 12 órán keresztül fogva tartott, tehát emberi méltóságában megsértett Fáber 730 ezer forintos kártérítési követelése elavult.
Gaudi-Nagy rámutatott: képtelenség a bírónő indoklása, amely szerint a rendőrséghez címzett felszólítások azért nem szakították meg a kárigény elévülését, mert a Fáber Károlytól kapott meghatalmazás csak az oszlatási perre, és nem a kárigény érvényesítésére vonatkozott. Ezzel szemben a néhai Grespik László által jegyzett megbízás minden, az oszlatás jogszerűtlenségén alapuló lehetséges és szükséges polgári eljárásra kiterjed – hívta fel a figyelmet az ügyvezető.
A tüntetők képviselője azt is megjegyezte: a bírónő ismételten, jogellenesen megtiltotta a rendőrség képviselőjéről való kép- és hangfelvétel-készítést, és többször indulatosan reagált a gyurcsányi rendőrterrorra hivatkozó nemzeti jogvédői fordulatokra. Gaudi-Nagy Tamás felidézte azt is, hogy egy másik tüntetővel, Dukán Dániellel szemben is tapasztaltak bírói elfogultságot: Vasvári Csaba első fokú koncepciós verdiktjével – amelyet azóta megsemmisítettek – két és fél év letöltendő börtönre ítélte volna a tüntetőt.
Gaudi-Nagy azonban beszélt a Budaházy György perében ítélkező – azóta lemondott – Kenéz Andrea bírónő elleni nyomozásról. Úgy véli hamarosan eredmény várható a közokirat-hamisítás és hivatali visszaélés gyanújával indított nyomozásban.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője elmondta: reményeik szerint a Budaházy-perben érintett bírók, ülnökök, ügyészek és bírósági alkalmazottak tanúként történő kihallgatásuk során alátámaszthatják, hogy a lemondott tanácselnök bírónő bírói jogállásának megszűnése napjáig nem készült el az ítélet, amely a következő két hétben sem állt rendelkezésre.