A Menedék Egyesület neve ismerős lehet, hiszen itt dolgozott Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje is. A meghírdetett programon kívül azonban több kétes kezdeményezése is volt Karácson Gergelynek és pártjának a kerületben.
Egészen 2015-ig nyúlik vissza az a sztori, amikor is Szabó Tímea és Jávor Benedek a következő javaslattal álltak elő: “EU-s forrásokból újítsák fel és azonnal nyissák meg a használaton kívüli laktanyákat, azokban helyezzék el a menekülteket”. Erről még el is hihetnénk, hogy szimplán humanitárius gondolkodás, de ha mellé rakjuk, hogy ebben az időben a Párbeszéd milyen állásponton állt, "fordul a kocka". “Semmikép se kerüljön sor határmenti kerítés építésére” – olvasható a megoldáscsomagban. Zugló alpolgármestere, Szabó Rebeka, aki szintúgy párbeszédes, 2016 májusában ezzel előterjesztéssel fokozta a hangulatot. A zuglói képviselőknek elküldött dokumentum szerint: “a pályázaton részt vehet minden cselekvőképes, nagykorú, európai gazdasági térségi állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy”. Magyarán szólva Zugló párbeszédes vezetői nemcsak, hogy támogatják a migrációt, de a legálisan vagy illegálisan ide keveredő bevándorlókat előrébb helyezik, mint polgártársaikat.
A nemzetközi színtéren majdnem szóról szóra hasonló ötletek merültek fel. 2015-ben a Migration Aid közölte: “kérjük a Magyarországon várhatóan feltorlódó menedékkérők számára ideiglenes befogadó állomásokként megnyitni az üresen álló laktanyákat, iskolákat és óvodákat”. Hogy is fogalmazott fentebb Jávor és Szabó? – pont ugyanígy. A párhuzamok sorát pedig lehet tovább sorolni. Az európai Zöldek – mely frakcióban Jávor Benedek is ül – frakcióvezetője, Ska Keller 2017 júniusában egy német lapnak kifejtette, hogy a bevándorlók miért is mennek szívesebben olyan helyre, ahol már élnek honfitársaik. Az érv egyszerűen zseniális volt: mivel ez megkönnyíti az integrációjukat. Álljunk meg egy pillanatra és nézzünk körbe. Írtunk már arról, hogy Németország, mint az integráció legnagyobb híve, sem képes a beáramlók többségét együttműködésre bírni. Ennek fényében az olyan ötletek, mint egy szír falu Lettországba költöztetése, tovább erősíti az ellenállást a migránsok részéről.
S ha már németek, jön a pofátlanság netovábbja. Több olyan esetről is tudunk, amikor németeket lakoltattak ki a bevándorlók miatt. Ez történt például Nieheim városkában is, ahol nem maradt több hely a menekültszállókban, így az önkormányzati lakásokhoz nyúlt a polgármester. Felmondva a bérleti szerződéseket, helyet csinált a további bevándorlóknak. Ne higgyük azt, hogy ez egy mezei polgármester fejéből pattant ki, a hamburgi tartományi törvényhozás hozta létre azt a jogszabályt, amely szerint eljárt. E szabály szerint pedig az illetékes hatóságok folyamatosan mérik fel és teszik közzé azoknak az üresen álló ingatlanoknak a számát, helyét és befogadóképességét, amelyek kisebb erőfeszítéssel a bevándorlók számára átadhatóak. A laktanyától kezdve, az önálló társasházi lakásokon át, a fűthető konténerekig minden a vizsgálat tárgyát képezheti, legyen az önkormányzati vagy magán tulajdon.
