Ahhoz képest, hogy nemrég még egymást túllicitálva “régi baloldalozta” az MSZP-t Karácsony az Együtt vezetőivel, úgy tűnik a parlamenti mandátum biztosabb ígérete csábító ajánlat: most már jobb lenne neki a régi baloldal az újnál. Pedig állítólag ez utóbbi kategóriába ő is beletartozik. De most már csak tartozott.
Az Együtt és Szigetvári Viktor ugyanis kiadta az útját. Nem mintha az Együtt és Szigetvári szava bárhol, bármit is számítana, de most megtapasztalhatta, milyen karakter is valójában Karácsony.
2012-ben még épp az Együtt, azaz Bajnai Gordon hívó szavára hagyta ott az LMP-t Karácsony és csapata, szétszakította a pártot, amit a maradók azóta sem bocsátottak meg neki. (Nem véletlenül, szóra sem méltatták soha politizálását.) A képlet akkor is hasonló volt a mostanihoz: látták, hogy az LMP nem akar együttműködni az általuk erősebbnek gondolt Bajnaival, ezért inkább otthagytak csapot-papot, hogy néhányan bejuthassanak (bent maradhassanak) valahogy a parlamentbe(n).
Most az Együtt szövetségét tartja ehhez gyengének, tehát váltani kellett. Sokan emlékezhetnek még arra, hogy a nyáron már felmerült, ne a mélyrepülésben lévő Botka Lászlóval, hanem vele fussanak neki a kampánynak a szocik. Akkor Karácsony rögtön előreszaladt, és azt kezdte hangoztatni, hogy tetszik neki, ahogy Botka rendet akar rakni a pártjában, és támogatja őt. Botka viszont épp azokat akarta a háttérbe szorítani, akikkel Karácsony most összebútorozna…
Emlékezhetünk, százszor elmondta, nem akarja megbuktatni Botkát. És az is igaz, hogy nem ő, hanem párton belülről kaszálták el a szegedi polgármestert, de a végeredmény ugyanaz maradhat: tényleg ő lehet az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje.
Csak az a kérdés, ezek után miért is bízna meg benne bárki még a baloldalon? És a szavazókról még egy árva szót sem szóltam.
Borítókép: MTI/Bruzák Noémi
