Ha a programról lehámozzuk azt a minimális és nem túl koherens ideológiai mázat, akkor ami marad, az bizony a Kánanán szerény ígérete. Nem kevés ez azért, szó se róla. Az elképzelt progresszív adózás nem más, mint a Botka-féle "Fizessenek a gazdagok!" egybites jelszó kevésbé direkt megfogalmazása. De bekerült a programba a mézesmadzagok legprogresszívebbje is, az alapjövedelem. Nálunk gazdagabb nyugati országok is még csak kísérleteznek vele, a dúsgazdag arab monarchiák fejlődési útja meg nem biztos, hogy a megfelelő minta, még akkor sem, ha olaj vagy gáz lenne a termálvizeink helyén.
Karácsony Gergely szerint az emberi méltóságnak és a szociális biztonsághoz való jognak az az egyedüli formája, ha létezik valamilyen szerény, de a nyomor felszámolásához elegendő, állampolgári jogon járó jövedelem. Hozzátette, az alapjövedelem képes felemelni a legszegényebb társadalmi csoportokat és plusz munkaerőt teremt.
Azon lépjünk túl, hogy a szerény jövedelem mennyi pontosan a párbeszédes politikus szerint, hiszen semmiféle konkrétumokat nem tartalmaz a program, vizsgáljuk meg az elképzelést, és azt, ami mögötte van. Azt mondja Karácsony, a pénz fogja felemelni a legszegényebb társadalmi csoportokat. Kérdés, hogy szociológusként találkozott-e már bárhol a világban olyan sikeres kísérlettel, amely igazolná ezt a várakozást. Mert az élet eddig nemigen.
Sokat gúnyolódott Hegedűs Zsuzsa tevékenységén a balliberális sajtó, viccesnek találták, hogy hálót akar adni hal helyett a mélyszegénységben élőknek. Akiknek első dolguk volt korábban, hogy eladják vagy levágják a tartásra adott állatokat, megegyék a vetőkrumplit. Nem emlékszem, hogy Karácsony szólt volna egy jó szót is a program mellett, pedig Hegedűs Zsuzsa perspektivikus megélhetést akarta nyújtani ezeknek az embereknek. Egy apró külöbséggel, hogy munkát is elvárt az adományozó, rendbe kellett tenni a portát, a veteményest és baromfiudvart kellett kialakítani. Értékrendet nem fog adni az alapjövedelem, azt a tanulás adja, meg a tevékenység, az eredmény és a tapasztalatok. Az emberi jellem csak egy módon fejlődik, ha célokat tűz ki maga elé és azokat megvalósítja. Pont elegendő egy olyan apró cél is, hogy rendben tartom a portám. Hogy ezt megoldaná egy havi fix? Aligha hihető, már ha az ember ismeri az emberi természetet, nem csak illuziókat kerget róla.
Egyébként a közmunkaprogram is azt a célt szolgálja, hogy megértse mindenki, az “alapjövedelemért” tenni kell valamit.
Az alapjövedelem gondolata nemcsak azért borzolja a kedélyeket, mert az újbaloldali egyenlítősdi kiforratlan elképzelése, de tömegek jóérzését sérti, hogy teljesítmény és munka nélkül meg lehessen „szerényen” élni. Már Gyurcsány is megmondta, nincsen ingyen ebéd. Az Orbán-kormány úgy biztosít "ingyen ebédet" a halmozottan hátrányos helyzetű családok gyerekinek, de a szüleiktől munkát is elvár, azt, hogy vegyenek részt a településük életében.
Ismerjük már, milyen az, amikor egy politikai erőnek csak az számít, hogy a saját jóérzését emelje, miközben kiüríti a kasszát. Ha ennyi lapul csak a zuglói polgármester tarsolyában, az lehet, hogy kevés lesz.
