Európának sok a problémája, amelyek között a legnagyobb, hogy nincs kereslet – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Erre példaként elmondta, hogy a Covid előtt 16 millió autót adtak el a kontinensen, tavaly pedig csak 13 milliót. Németország belefeledkezett a fiskális konzervativizmusba, nem hajlandók költeni – bele is bukott a német kormány – tette hozzá, azzal kiegészítve, hogy amíg a németek nem költenek, addig az Európának gondot jelent. A mi régiónkat a háború közelsége sújtja, a portfóliótőke elkerüli a régiót. Ha a háború belátható időn belül véget ér – amiben a maga részéről hinni szeretne –, akkor ez a régió felértékelődhet. A tőkepiacokon mindenesetre sok pénz van – tette hozzá.
Kuti Ákos, az MBH Bank stratégiai és elemzési igazgatója szerint lejjebb fognak menni a kamatok – markánsabban az eurózónában. Az MBH elemzői centruma jövőre 3 százalékos eurókamatot vár. Az alacsonyabb kamat felértékeli a befektetéseket, ami egyrészt pozitív – de Donald Trump intézkedéscsomagja azt jelzi, hogy a kamatcsökkentés talán nem lesz olyan intenzív, mert gazdaságpolitikájának lesz inflációgerjesztő hatása, ami óvatosabbá teszi a kamatmérséklést.
Amerika stimulálja a gazdaságot, ott van kereslet. Kínában egy nagy ingatlanpiaci lufit fújtak az elmúlt évtizedben, ami miatt most nagyon hiányzik, hogy a beruházások növeljék a GDP-t.
Az utóbbira a fogyasztás növekedése vagy az export lehet pozitív hatással, mivel azonban a kínaiak hagyományosan nem nagy fogyasztók, az exportpiacokon nagy kínai nyomulás tapasztalható. De Trump egy fal lesz a kínai exportnak – jellemezte a helyzet bonyolultságát.
Buró Szilárd, az Equilor befektetési Zrt. pénzügyi és innovációs vezetője elmondta, hogy a piaci szereplők az infláció visszatérésével számolnak, de ennek mértékéről vita van. Sok lesz a befolyásoló döntés, főleg az USA-ban.
Mi lesz a forint árfolyamával?
A mi lesz a forinttal? kérdésre alapvetően optimistán válaszoltak a kerekasztal résztvevői. Kuti Ákos elmondta, hogy az MBH-nál jövőre 405 forintos átlagos euróárfolyammal számolnak, majd 2026-ban ez 410 forint lehet. Az üzenet az, hogy stabil árfolyamot várnak.
Persze lehetnek kilengések, de azokra befektetőként tudnak reagálni, mert jelen vannak a piacokon. „Nem a pálya széléről nézzük az eseményeket, és ha kell, állítunk a potméteren” – jelezte, hogy időről időre döntenek arról, hogyan változzon a kötvények, illetve a részvények aránya a befektetéseikben.
Gyurcsik Attila szerint a költségvetésben nincs akkora gond, mint amekkoráról sokszor szó esik. Jövőre lesz egy nagy kiadás, ki kell fizetni állampapírok kamatát, de ez egy egyszeri tétel, 2026-tól ezzel már nem kell számolni. Alapvetően pedig a magyar gazdaság teljesítménye és az export fogja meghatározni a forint sorsát – tette hozzá. Buró Szilárd is hasonlóképpen vélekedett, azzal, hogy a negatív árfolyammozgások után talán még a jelenlegi árfolyamszinten is alulértékelt a forint.
Borítókép: Vémi Zoltán/Világgazdaság
