Orosz József, a római nagykövetség akkori első titkára összeállítást készített a szocialista országok vezetőinek szentszéki audienciáiról, mint írta: „Az utóbbi években gyakorlattá vált – követve az általános hagyományt -, hogy az olasz fél meghívására Rómába hivatalos látogatásra érkező államférfiak, vezető politikusok, beleértve a szocialista országok vezető politikusait is, udvariassági látogatást tesznek a pápánál.”
Így tett Kádár előtt Nikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke; Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke; Nicolae Ceauçescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Todor Zsivkov bulgár miniszterelnök, Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter és 1975-ben Lázár György miniszterelnök.
A Magyar Népköztársaság 1945-ben megszakította diplomáciai kapcsolatát Vatikánnal, s csak 1964-ben állapodtak meg, hogy rendszeres tárgyalásokat folytatnak a Magyar Katolikus Egyház helyzetéről. XII. Piusz 1949. február 12-én egyházi átokkal sújtott mindenkit – így Kádárt is –, akinek köze volt Mindszenty bíboros vád alá helyezéséhez és elítéléséhez.
MSZMP KB Politikai Bizottsága 1977. január 25-i ülésén tárgyalt Andreotti olasz miniszterelnök meghívásáról, ahol úgy határozott, hogy Kádár János fogadja el a meghívást. Orosz Józsefre osztották a látogatás előkészítését. Orosz et. régebben az Állami Egyházügyi Hivatal Elvi és Nemzetközi Főosztály, később pedig a Katolikus Főosztály vezetőjeként tevékenykedett. Amúgy Vági fedőnéven a BM őrnagya volt a III/I Csoprtfőnökség 4. osztályán, a Vatikán és a cionista szervezetek elleni hírszerzésen.
A Kádár-látogatás magánkihallgatás keretében zajlott egy órán át. Azaz a négyszemközti audienciával ellentétben, azon jelen lehetett Agostino Casaroli érsek, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára, azaz vatikáni külügyminiszter, magyar részről pedig Puja Frigyes, külügyminiszter.
A találkozóból jól profitált az MSZMP, mivel annak híre bejárta a hazai és a külföldi sajtót egyaránt.
