"Felkértem állásfoglalásra a bizottság jogi szolgálatát, azonban első pillantásra jogszerűnek tűnik az egyezség, bár nem tanulmányoztam még részletesen" – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) belső vitáját lezáró menekültügyi javaslatcsomaggal kapcsolatban.
Szóval az Európai Bizottság (EB) elnöke maga vallja be, hogy halvány lila gőze sincs arról, mit tartalmaz ez a csomag, de biztos nagyon frankó. Elvégre Merkel áldását adta rá. Mi ebben a meglepő? Emlékezzünk csak vissza, mit mondott Juncker még 2016-ban a bevándorlásról: a történelem Angela Merkelt fogja igazolni.
Juncker ezt azzal indokolta, hogy szerinte Merkel ismerte fel először, hogy a bevándorlási válságot, csak közösen lehet megoldani. Az igaz, hogy ez a megoldás mindkettejüknél azt jelentette, hogy az összes tagállam fogadja el a bevándorlók kvóták alapján való elosztását, aminek az erőltetése pont, hogy megnehezítette a közös megoldás megtalálását.
Három évbe telt nekik, mire erre rájöttek. Vagy legalábbis arra, egy időre félre kell tenniük a kérdést, hogy tényleg valami haladást érjenek el a kontinens országai az együttműködés terén. És lássunk csodát: az EU-csúcson végre áthelyezték a hangsúlyt a külső határok védelmére, megegyeztek a zárt táborok nélkülözhetetlenségében, és abban, hogy az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre. Akkor eddig kit igazol a történelem?
Az EB elnöke évekig a szolidaritásról papolt, amikor rá akarta venni a magyarokat, hogy fogadják el a betelepítési kvótákat, a menekültügyért felelős biztosa, Dimitrisz Avramopulosz pedig azzal a süket dumával jött, hogy “nem jó megoldás az európai határvédelem szempontjából, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon”.
Most viszont Juncker számára rendben van, hogy Merkelék a schengeni övezetet veszélyeztető határigazgatási rendszert vezetnének be a német-osztrák határon. Ráadásul bennfentes diplomáciai források szerint az Európai Bizottság akkor sem utasítaná el a tervezett német intézkedéseket, amennyiben azok nem felelnének meg teljes mértékben az uniós szabályoknak.
Magyarország és Lengyelország esetében bezzeg folyamatos a köldöknézés, nehogy valami esetleg ellentétes legyen az “európai értékekkel”.
Borítófotó: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
