Jövőre visszatérhet a magyarok utazási kedve

Hírek Figyelo.hu
Jövőre már a COVID előtti időszakban tapasztaltnál is erősebb lehet az utazási hajlandóság, a járvány a vártnál kevésbé vetette vissza a magyarok utazási kedvét – derül ki a Szallas Group és a Nielsen IQ közös kutatásából. A maszkviselést csak a személyzettől várják a vendégek, ott nem foglalnának szállást, ahol őket is köteleznék erre.

Jelentős csapást mért a turisztikai szektorra a koronavírus, de – mint az a Szallas Group és a Nielsen IQ legfrissebb közös kutatásából kiderült – a járvány az utazási kedvet a vártnál kevésbé vetette vissza. Megjelentek és teret nyertek viszont új trendek, például egyre keresettebbek az elszeparálódást biztosító kisebb szálláshelyek, a jelenséget non-hotelizációként definiálják és térnyerését a Szallas.hu saját foglalási adatai is alátámasztják. Eszerint a hotelek részesedése 33 százalékról 31 százalékra esett vissza 2019 és 2021 között, míg a nem hotelbe történő foglalások aránya ezzel párhuzamosan 67 százalékról 69 százalékra nőtt.

A non-hotel szegmensen belül

legnépszerűbbek az apartmanok, arányuk 24 százalékról 26 százalékra emelkedett,

a második helyen a vendégházak, a harmadikon a panziók állnak. Bár a változás nem tűnik hatalmasnak, a számok azt mutatják, hogy a hotelekbe történő foglalások aránya stagnál, míg a kisebb szálláshelyekre történő foglalások erőteljesen emelkednek.

A kutatásból a magyar fogyasztók optimizmusa is kiolvasható, mivel a közeljövőben a válaszadók már nem csupán belföldi, hanem 58 százalékban, tehát nagy arányban külföldi utazást is fontolgatnak. Többségük inkább a környező országokba, mindenek előtt Horvátországba, Romániába, Csehországba és Lengyelországba utazna szívesen.

„Ez a regionális utazási igény nem csak Magyarországon, de a teljes közép-kelet-európai piacon egyre erősebb. A Szallas Group stratégiájában erre a trendre reagálva központi helyet foglal el a régiós szálláskínálatunk bővítése, a térségi országok turisztikai attrakcióinak összekapcsolása és a keresztutaztatások ösztönzése” – hangsúlyozta Papp István, a Szallas.hu magyarországi igazgatója.

Máshogy, de utazunk

A megkérdezettek 92 százaléka a COVID alatt, vagyis 2020-2021-ben is legalább egy alkalommal utazott, és 99 százalék tervezi ezt a járvány utáni időszakban. Míg 2021-ben a válaszadók alig ötöde utazott külföldre és belföldre egyaránt, addig jövőre ezt már több mint felük tervezi.

A járvány alatt némileg nőtt az egyedül utazók aránya, de

a következő két évben, azaz 2022-2023-ban a válaszadók inkább partnerükkel és családjukkal szeretnének utazni.

„Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a férfiak magasabb arányban terveznek csak a párjukkal utazni, gyermekek nélkül, mint a nők. Belföldön a férfiak 65, míg a nőknek csak 57 százaléka utazna kettesben, külföldre pedig a férfiak 55, a 48 nők százaléka” – emelte ki Pádár Kata, a Nielsen IQ vezető piackutatója.

Az utazási motivációk tekintetében várhatóan a nyaralás marad az elsődleges – a válaszadók 68 százalékánál –, de figyelemreméltó növekedés prognosztizálható az egészségturisztikai célú és a kulturális körutazások szegmensében. Előbbi céllal belföldön korábban a válaszadók negyede utazott, ezt a járvány után már a harmaduk tervezi. A külföldi körutazások esetében még markánsabb az emelkedés, hiszen 15 százalékról 27 százalékra nőtt az arányuk a járvány előtti időszakhoz képest.

A belföldi desztinációkat tízből kilenc válaszadó jellemzően saját gépkocsival keresi fel a pandémiától függetlenül is, a COVID hatására azonban 59 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldre is autóval utaznak, elsősorban a környező országokba.

A pandémiát követően azonban a válaszokból ítélve visszatérhet az autós kirándulások aránya a korábbi arányra.

Változó prioritások

A kutatás olyan utazói elvárásokra is rávilágított, amelyeket a pandémia előtérbe helyezett és várhatóan tartósan, az elkövetkező években is megmaradnak.

Szinte minden válaszadó, a megkérdezettek 99 százaléka igényli, hogy a tervezett tartózkodási időt rugalmasan megváltoztathassa és az utazást ingyenesen lemondhassa.

Nem meglepő módon felértékelődtek a kiegészítő higiéniai szolgáltatások, például a kézfertőtlenítő, maszk, kesztyű és a megfelelő távolságtartáshoz biztosító csökkentett kapacitás, vagy a szobában felszolgált ételek lehetősége.

Érdekesség, hogy a maszkviselést többségében a személyzet részéről várják csak el a válaszadók,

csaknem kétharmaduk nem foglalna szállást olyan helyen, ahol ezt a vendégek számára is kötelezően előírnák.

„A pandémia szülte bizonytalanság, az utazással kapcsolatos kételyek csökkentése érdekében a szálláshely közvetítő sokat tett és tesz, a járvány kezdetétől folyamatosan tájékoztatták például a fogyasztókat arról, hogy milyen feltételekkel lehet utazni az országban és az egyes szálláshelyeken milyen speciális biztonsági előírásokat alkalmaznak. Megteremtették a közvetlen kommunikáció lehetőségét a foglalók és a szállást kínálók között, illetve arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy adjanak részletes visszacsatolást a szálláson szerzett COVID-specifikus tapasztalataikról is” – mondta Papp István.

Nehéz év elé néz a szállodaipar

(Borítókép: Getty Images)