Jelentős csapást mért a turisztikai szektorra a koronavírus, de – mint az a Szallas Group és a Nielsen IQ legfrissebb közös kutatásából kiderült – a járvány az utazási kedvet a vártnál kevésbé vetette vissza. Megjelentek és teret nyertek viszont új trendek, például egyre keresettebbek az elszeparálódást biztosító kisebb szálláshelyek, a jelenséget non-hotelizációként definiálják és térnyerését a Szallas.hu saját foglalási adatai is alátámasztják. Eszerint a hotelek részesedése 33 százalékról 31 százalékra esett vissza 2019 és 2021 között, míg a nem hotelbe történő foglalások aránya ezzel párhuzamosan 67 százalékról 69 százalékra nőtt.
A non-hotel szegmensen belül
legnépszerűbbek az apartmanok, arányuk 24 százalékról 26 százalékra emelkedett,
a második helyen a vendégházak, a harmadikon a panziók állnak. Bár a változás nem tűnik hatalmasnak, a számok azt mutatják, hogy a hotelekbe történő foglalások aránya stagnál, míg a kisebb szálláshelyekre történő foglalások erőteljesen emelkednek.
A kutatásból a magyar fogyasztók optimizmusa is kiolvasható, mivel a közeljövőben a válaszadók már nem csupán belföldi, hanem 58 százalékban, tehát nagy arányban külföldi utazást is fontolgatnak. Többségük inkább a környező országokba, mindenek előtt Horvátországba, Romániába, Csehországba és Lengyelországba utazna szívesen.
„Ez a regionális utazási igény nem csak Magyarországon, de a teljes közép-kelet-európai piacon egyre erősebb. A Szallas Group stratégiájában erre a trendre reagálva központi helyet foglal el a régiós szálláskínálatunk bővítése, a térségi országok turisztikai attrakcióinak összekapcsolása és a keresztutaztatások ösztönzése” – hangsúlyozta Papp István, a Szallas.hu magyarországi igazgatója.
Máshogy, de utazunk
A megkérdezettek 92 százaléka a COVID alatt, vagyis 2020-2021-ben is legalább egy alkalommal utazott, és 99 százalék tervezi ezt a járvány utáni időszakban. Míg 2021-ben a válaszadók alig ötöde utazott külföldre és belföldre egyaránt, addig jövőre ezt már több mint felük tervezi.
A járvány alatt némileg nőtt az egyedül utazók aránya, de
a következő két évben, azaz 2022-2023-ban a válaszadók inkább partnerükkel és családjukkal szeretnének utazni.
„Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a férfiak magasabb arányban terveznek csak a párjukkal utazni, gyermekek nélkül, mint a nők. Belföldön a férfiak 65, míg a nőknek csak 57 százaléka utazna kettesben, külföldre pedig a férfiak 55, a 48 nők százaléka” – emelte ki Pádár Kata, a Nielsen IQ vezető piackutatója.
Az utazási motivációk tekintetében várhatóan a nyaralás marad az elsődleges – a válaszadók 68 százalékánál –, de figyelemreméltó növekedés prognosztizálható az egészségturisztikai célú és a kulturális körutazások szegmensében. Előbbi céllal belföldön korábban a válaszadók negyede utazott, ezt a járvány után már a harmaduk tervezi. A külföldi körutazások esetében még markánsabb az emelkedés, hiszen 15 százalékról 27 százalékra nőtt az arányuk a járvány előtti időszakhoz képest.
A belföldi desztinációkat tízből kilenc válaszadó jellemzően saját gépkocsival keresi fel a pandémiától függetlenül is, a COVID hatására azonban 59 százalékról 68 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldre is autóval utaznak, elsősorban a környező országokba.
A pandémiát követően azonban a válaszokból ítélve visszatérhet az autós kirándulások aránya a korábbi arányra.
Változó prioritások
A kutatás olyan utazói elvárásokra is rávilágított, amelyeket a pandémia előtérbe helyezett és várhatóan tartósan, az elkövetkező években is megmaradnak.
Szinte minden válaszadó, a megkérdezettek 99 százaléka igényli, hogy a tervezett tartózkodási időt rugalmasan megváltoztathassa és az utazást ingyenesen lemondhassa.
Nem meglepő módon felértékelődtek a kiegészítő higiéniai szolgáltatások, például a kézfertőtlenítő, maszk, kesztyű és a megfelelő távolságtartáshoz biztosító csökkentett kapacitás, vagy a szobában felszolgált ételek lehetősége.
Érdekesség, hogy a maszkviselést többségében a személyzet részéről várják csak el a válaszadók,
csaknem kétharmaduk nem foglalna szállást olyan helyen, ahol ezt a vendégek számára is kötelezően előírnák.
„A pandémia szülte bizonytalanság, az utazással kapcsolatos kételyek csökkentése érdekében a szálláshely közvetítő sokat tett és tesz, a járvány kezdetétől folyamatosan tájékoztatták például a fogyasztókat arról, hogy milyen feltételekkel lehet utazni az országban és az egyes szálláshelyeken milyen speciális biztonsági előírásokat alkalmaznak. Megteremtették a közvetlen kommunikáció lehetőségét a foglalók és a szállást kínálók között, illetve arra ösztönözték a fogyasztókat, hogy adjanak részletes visszacsatolást a szálláson szerzett COVID-specifikus tapasztalataikról is” – mondta Papp István.
(Borítókép: Getty Images)
