Kedvezőek az új esztergomi hulladékudvar első tapasztalatai, a korábban működő udvarok tevékenysége egységesebbé, átláthatóbbá vált, az általuk átvett hulladékfajták száma nő, illetve nőni fog. Az országos hulladékgazdálkodási rendszer koncessziós üzemeltetéséért felelős Mohu Mol Zrt. létesítménygazdálkodási vezetője, Czermann-Tóth Gyula a további tervekről, egyebek mellett a mobil hulladékudvarok tervezett működéséről adott interjút a Világgazdaságnak.
Mennyivel tud többet a Mohu új esztergomi hulladékudvara a régebben működőknél?
Az esztergomi hulladékudvar fontos mérföldkő, mert a hulladékudvarok az egyik legfontosabb elemei a körforgásos gazdálkodásnak, de ehhez az kell, hogy az emberek minél többet használják ezeket, és az udvarok az ide érkező nagy mennyiségű hulladékot szelektíven tárolják, mérjék. Egy jól működő hulladékudvar-hálózat hatalmas mennyiségű értékes alapanyaggal és adatokkal szolgálhat az újrahasznosítási ipar számára. Ez a Mohu célja azzal, hogy fejleszti a hálózatot. A következő tíz évben 83 új hulladékudvart nyitunk, ennek első eleme az esztergomi, amelyben rengeteg újdonságot vezettünk be. Elsősorban ügyfélközpontúbbá tettük a kiszolgálást, másrészt nagyobb méretű lett, mint egy átlagos korábbi hulladékudvar.
Négyezer négyzetméteres alapterületével ez a hazai hulladékudvarok felső 5 százalékában van.
Folyamatosan és úgy tudja kiszolgálni az ügyfeleket, hogy ne alakuljanak ki sorok, az egyszerre megjelenő ügyfelek ne akadályozzák egymás kiszolgálását és az udvar működését. Ennek köszönhetően időpontfoglalásra sincs szükség. Eddig az egyik fő panasz éppen a várokozó sorok kialakulása, illetve a kiszolgálás időigényessége volt.
Jogszabály írja elő 2014 óta, hogy le kell mérni a behozott hulladékot. Ez fontos, hiszen ennek köszönhetően lesz mérhető, átlátható az udvarban gyűjtött hulladék, a mérés ugyanakkor lassíthatja az átvételt. Korábban az üzemeltetők gyakran egymástól eltérő mérési megoldásokat alkalmaztak, mi viszont egységesítettünk az átláthatóság miatt. Ehhez megfelelő számú és olyan mérlegeket szereztünk be, amelyek nem teszik feltétlenül szükségessé a hulladék mérlegre történő fel- és lepakolását. Csak rájuk áll a teherautó, a gépkocsivezetőnek sem kell kiszállnia.
Nem túlzás minden hulladékot lemérni, akár egy szatyornyi fém konzervdobozt is?
A jogszabály nem a grammonkénti mérést várja el, hanem a napi szintű, kilogrammonkénti elszámolást. A nagyobb tömegű hulladékot persze le kell mérni beszállításkor, de a kérdésben szereplő esetekben nem, sőt nem is lehet. A nap végén azokat a gyűjtőket, kukákat méri le az üzemeltető, amelyekbe a lakosok a hulladékaikat helyezték. Nagyon fontos, hogy a hulladék érték, ezért kell mérni, vizsgálni, szelektálni. A kérdés az, hogy ezt hogy csinálják. Mi ezt Esztergomban úgy oldottuk meg, hogy a lehető legkényelmesebb legyen.
- Nem látványos, ám annál fontosabb további fejlesztés, hogy elhelyeztünk az udvaron egy félfedett színt. A szín a nyári hőségben, a tavaszi és őszi esők, vagy a téli rossz idő idején olyan helyet kínál az ügyfeleknek, ahol kényelmesebben rakodhatják a hulladékukat, mint egy teljesen nyitott téren.
- Egyes hulladéktípusokra továbbá átvételi limitet határoztunk meg az egy háztartásban jellemzően képződő mennyiség erejéig, elsősorban az építési-bontási hulladékra. Igaz, ez nem tartozik a koncessziós körbe, de ezt is szerettük volna díjmentesen átvenni, hogy csökkenjen az illegálisan lerakott mennyiség. Külön díj fejében lerakható a limiten felül leadandó lakossági mennyiség is.
- Szintén újdonság, hogy bevezettük az ösztönző rendszert. Ma a fémtelepeken (MÉH-telepeken) a lakos pénzt kap a fémtartalmú hulladékáért, a hulladékudvaron nem. Ugyanakkor Esztergomban fizetünk a lakosoknak az akkumulátorokért, elektronikai eszközökért és a vegyesen gyűjtött fémhulladékért. A díj országosan egységes.
Megtalálható a honlapunkon, és az udvar üzemeltetője is folyamatosan közli. Ezt azért vezettük be, hogy a lakosok kellő motivációval rendelkezzenek, hogy a háztartásukban felgyűlt összes hulladékot egyszerre tudják elhozni a hulladékudvarunkba. Így inkább megéri akár 20-30 kilométert autózniuk a hulladékudvarig, márpedig az esztergomiba még Győrből, Budapestről is érkeznek ügyfelek. Kocsibérlésük vagy saját autójuk üzemanyag-költségének megtérülését segíti a fémhulladékért kapott pénz, illetve a lehetőség, hogy az összes átvehető szelektív hulladékfajta leadását kényelmesen megtehetik.
Ugyanakkor ez a Mohu részéről már piaci, nem pedig koncessziós tevékenység, piacot von el a fémkereskedőktől. Mit gondol erről?
A fém, elektronikai és akkumulátor hulladékok hulladékudvarban történő elhelyezésének lehetősége nem piaci tevékenység, hanem a közszolgáltatás keretében, jogszabályokban rögzített elsősorban a lakosság részére nyújtott tevékenység. A különbség az a korábbi modelltől, hogy most a lakosságot érdekeltebbé tesszük a hulladékudvarok használatára. A fémtelepek üzemeltetésére szerződött partnereink továbbra is átvehetik az engedélyeikben meghatározott és a Mohuval kötött szerződésekben megadott hulladéktípusokat, inkább többlet átvételi kapacitások jelennek meg a minél magasabb gyűjtési számok elérése érdekében.
A koncessziós rendszer bevezetése előtt hány hulladékudvar működött az országban?
Amikor elkezdtünk felkészülni a rendszerre, 267-270. Mostanra 289 jött létre az európai uniós forrásokból még létrehozott hulladékudvarok megnyitása, és az esztergomi hulladékudvarunk átadása révén.
Kik a hulladékudvarok tulajdonosai?
Az esztergomi esetében a terület a városi önkormányzaté, a felépítmény és az ott végrehajtott beruházás a Mohué. Ezen eszközök használatáról és a létesítmény üzemeltetéséről szerződést kötöttünk az arra kiválasztott vállalkozással. A hulladékudvar üzemeltetésére az addigi üzemeltetőkkel szerződtünk. Maguk a területek önkormányzatokhoz vagy önkormányzati társulásokhoz tartoznak. Ezek feleltek a hulladékgazdálkodásért a koncessziós rendszer bevezetése előtt.
A Mohu a hulladékudvarok heti 48 órás nyitva tartását ígérte. Ez megvalósult?
Ezt a tízezer főnél nagyobb települések hulladékudvarai esetében ígértük, és igen, megvalósítottuk, még azokon a településeken is, amelyeken több hulladékudvar van. Egyes hulladékudvarok pedig korábban is több mint 48 órában működtek, ezeknél megtartottuk a magasabb óraszámot. Az esztergomi udvar heti 68 órában üzemel, de már ez is kevés. A heti ötször 12 óra plusz szombati 8 órát heti hatszor 12-re szeretnénk növelni, és szó lehet a vasárnapi 12 óráról is. Heti hétszer 12 órára egyébként Magyarországon máshol is van példa.
Az interjú teljes szövege itt olvasható.
Fotó: Kallus György/Világgazdaság
