Ha eddig nem lett volna mindenkinek teljesen egyértelmű, az elmúlt hónapokban mindenképpen bizonyítást nyert: elképesztően sok, azaz szinte minden árammal működő szerkezetünkben apró áramkörök milliói vannak.
Még az elektronikailag pofonegyszerű teavízforraló vagy épp a vasaló automatikus lekapcsolását is csipek végzik, hogy ne melegedjenek túl e készülékeink.
Azután ott vannak a memóriakártyák, pendrive-ok vagy a beszélő plüssmacik és milliónyi társuk. Hát még az olyan összetett gépek, mint a kábel nélküli, bluetoothos hangszórók vagy a modern autók, mennyi ilyen komponenst tartalmaznak! Ezek ugyan filléres alkatrészek, de százmilliószámra szükséges belőlük sokezerfélét gyártani, a legkülönfélébb, fent fel sem sorolt szerkezetekhez, mondjuk gázkazánokhoz, napelemek vezérlésére köthető, pár ezer forintos villanykapcsolókhoz, folytatva a sort egészen a legkülönfélébb gépsorokig, valamint háztartási és ipari nagyberendezéseken át egészen a távközlési és IT-hálózatok összetett masináiig.
És persze minél bonyolultabb egy eszköz, minél modernebb és drágább processzorokkal működik, annál valószínűbb, hogy van olyan komponense, amelyikből tavasz óta hiány alakult ki. Így értelemszerű, hogy a legösszetettebb gépeink, a járművek terén történtek nagyobb gyártási fennakadások. Annál is inkább, mivel az egyszerűbb készülékek előállítói akár pár nap alatt új áramkört tehetnek például egy kávéfőzőbe, miközben a közlekedésbiztonságot az autógyártók nem áldozhatják fel a csiphiány oltárán. Az összetett és összefüggő járműtechnikában ezért nem cserélgethetik gyorsan sem a hardvereket, a csipeket, sem a beszállítókat.
Húszszázalékos drágulás?
A jól ismert csiphiány problémáját azért érdemes most újra elővenni, mert az utóbbi napokban-hetekben sajnos egyre inkább az rajzolódik ki a hírekből, hogy
az ez év végére várt enyhülés közel sem jön el ilyen gyorsan.
A fenti okok miatt is igencsak érintett autóipar terén 2021 utolja helyett egyre több szakértő 2023. tavaszi rendeződést vár. És ami különösen ijesztő: a csiphiány immár a jóval egyszerűbb számítástechnikai termékekre is kiterjed. Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos laptop szintén hiánycikk lehet, ha éppen olyan alkatrészt tartalmaz. Az összetett hatások révén mintegy 20 százalék körüli számítógép-drágulásra is fel kell készülni a jövő esztendő folyamán. Ráadásul a fentiek a fogyasztókat, a vállalati vásárlókat, az informatikából élő kkv-kat egyaránt érintik. Rettenetes turbulenciák várhatók tehát, ami az árakat és a termékek elérhetőségét illeti, akkorák, amelyek akár a digitalizációs folyamatokat is lassíthatják. Sőt a digitalizációs pályázatok kiírását, a támogatások igénybevételét megnehezítheti, ha az ezek kapcsán előírt gépek, eszközök beszerzése lehetetlenné válik, vagy a vártnál is jobban, gyorsabban drágulnak ezek a produktumok.
Fotó: Europress/Science Photo Library via AFP
Még az Apple is…
Nézzük a már emlegetett rossz híreket. A grafikus kártyák, SSD-k, processzorok gyártóin kívül nyilvánvalóan már az Apple-t is érzékenyen érinti a világszerte kialakult csiphiány. A neves Digitimes.com portál iparági forrásokra hivatkozva azt írta a minap, hogy az iPhone 13-as szériájú okostelefonok előállításában igen jelentős fennakadások voltak, így nem sikerült időben kiszállítani az előrendelt árut.
Az ellátási probléma olyan súlyos, hogy a portál szakértői szerint legkorábban jövő februárban rendeződhet az Apple készülékek csiphiányos helyzete,
magyarán az üzletileg kiemeltnek számító utolsó negyedévben nem lesz elegendő profit, tekintve, hogy egyszerűen világszerte hiánycikké válik az iPhone 13 minden altípusa. A cég fiaskója ráadásul annak ellenére következett be, hogy – készülve a rossz helyzetre – a világ legnagyobb csipgyártójánál, a tajvani TSMC-nél előre lefoglaltak készleteket. Csak az előző negyedévben hatmilliárd dolláros mínuszt okoztak e fennakadások a cupertinói óriásvállalatnak.
Áruhiány és üzérkedők
Ennek megfelelően meg is kezdődött az ügyeskedők részéről a 13-as modellek felvásárlása és jóval drágábban történő piacra dobása, ahogyan ezt a Sony PS5-ös játékkonzoljai kapcsán is láttuk. Sőt, utóbbiak a minap szintén szerepeltek a hírekben: újra logisztikai és ellátási gondok ütötték fel a fejüket. Bár a nyáron csökkent a hiány, a karácsonyi szezon közeledtével ismét kiürülhetnek a boltok polcai, így jobb, ha a gyerekeknek például nem ígérjük be az idén a PS5-öst…
Bár aki eddig rendelt, az hozzávetőleg egy hónap késéssel, de hozzájutott az újdonsághoz, ám a karácsony a keresletet is megdobja.
A Sony tavasszal még 16 millió konzolt ígért a 2021. április 1-jétől 2022. március 30-ig tartó üzleti évére, azonban nemrég visszavették ezt a becslést 14,8 millióra a csiphiány, illetve a pandémia újabb globális hulláma okán.
A háttérben ugyanis jórészt az áll, hogy a társaság összeszerelő üzemeinek a többsége olyan országban van, ahová még nem jutott kellő számú vakcina, így a negyedik hullám idején a gyártásban újra jelentős fennakadások, korlátozások várhatók.
A csiphiány hosszabb távú fennmaradását jelzi az is, hogy
a Sony igen óvatos a 2022. április elejétől 2023. március végéig tartó üzleti esztendejére vonatkozó becslések kapcsán.
Nemcsak a profitot tervezik szerényre, hanem mindössze 22,6 millió PS5-ös konzolt adnának el. Magyarán továbbra is több hetet kell várniuk a játékosoknak a gépre, és ez a helyzet akár a jövő év karácsonyáig kitarthat.
A cikk a Figyelő hetilap november 18-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Serhii Opikanets, PuzzlePix/Shutterstock)
