Jóval több turista érkezett decemberben, mint máskor – a Figyelő hétindítója

Hírek M. O. A.
A héten kiderülhet, mely tényezők alakították a negyedik negyedéves GDP-t, ami biztosan elmondható, hogy a tavalyi év decembere a turizmus szempontjából kedvezően alakult. Szintén a héten tart kamatdöntő ülést a jegybank. Az Eurostat inflációs és munkanélküliségi adatokat közöl.

A héten a KSH több adattal is jelentkezik. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a figyelo.hu megkeresésére elmondta, szerdán a 2022. negyedik negyedéves beruházási, illetve a januári ipari termelői ár adatokat közli a Hivatal. A tavalyi harmadik negyedévben a beruházások éves alapon 7,7, míg negyedéves alapon 1,9 százalékkal bővültek. Az éves alapú növekedésben a vállalkozásoknak volt döntő szerepe, hiszen az 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások beruházásai mintegy tizedével emelkedtek, jelentős részben a külföldi tulajdonú vállalatok fejlesztéseinek eredményeként. Ugyanakkor az adatokon jól látszik az állami beruházások elhalasztása is, hiszen itt a volumen szintén mintegy tizedével mérséklődött – mutatott rá Regős Gábor. A tavalyi negyedik negyedévben a beruházások várakozásaink szerint éves alapon ismét bővülhettek, ám ennek mértéke elmaradhatott a korábbitól. Az ipari termelői árak 2022. decemberben éves alapon 34,9 százalékkal nőttek, miközben havi alapon már stagnáltak. Az éves alapú drágulásban a legnagyobb szerepe az energiaárak emelkedésének, a forint gyengülésének és az alapanyagok drágulásának volt. Januárban az év elejére való tekintettel az árak havi alapon kismértékben növekedhettek, tekintettel az év elején jellemző áremelésekre. Az éves alapú árnövekedés lassulása a magas árak bázisba kerülésével következhet be, ám feltétele a stabil forintárfolyam és energiaárak – mutatott rá a szakértő.

Az idegenforgalom, azon belül a turisták visszatérése jócskán árnyalhatja a negyedik negyedéves GDP számait.
Fotó: Péter B. Árpád / Zalai Hírlap

Csütörtökön a tavalyi negyedik negyedéves GDP-adatok második becslése és a szolgáltatás-külkereskedelem adatai jelennek meg. Az első becslés alapján tudjuk – emlékeztetett Regős Gábor -, hogy éves alapon a GDP 0,4 százalékkal bővült, míg negyedéves alapon ugyanennyivel mérséklődött az utolsó negyedévben. Tekintettel arra, hogy egymás után két negyedévben csökkent negyedéves alapon a gazdaság teljesítménye, bekövetkezett a technikai recesszió. A KSH az első becslésben felhívta a figyelmet arra, hogy a megváltozott gazdasági környezet jelentősen befolyásolhatja az adatok minőségét és a szezonalitást, így a most megjelenő adat abból a szempontból is érdekes lehet, hogy változik-e az első becslés értéke, különös tekintettel éves alapon a nyers és a szezonálisan kiigazított volumenindex közötti szokatlanul nagy, 0,5 százalékpontos eltérésre. A második becslésből kiderül az is, hogy termelési és felhasználási oldalon hogyan alakult az egyes tényezők volumene, illetve hogyan tudtak hozzájárulni a növekedéshez- ismertette a szakértő. Ezen belül az egyik fontos tényező a szolgáltatás-külkereskedelem, hiszen a szállítási szolgáltatások és a turizmus pozitív egyenlegére való tekintettel ez a koronavírus időszakától eltekintve jellemzően érdemben hozzá tudott járulni a gazdasági bővüléséhez. A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke 2022 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest euróban számítva export oldalon 25, míg import oldalon 16 százalékkal bővült. Az exporton belül a legnagyobb mértékben, 48,2 százalékkal a szállítások növekedtek, míg import oldalon a turizmus, 51,2 százalékkal. A tavalyi utolsó negyedévben várakozásaink szerint a forgalom tovább emelkedhetett és a növekedési hozzájárulás is pozitívan alakulhatott.

Pénteken a kereskedelmi szálláshelyek forgalmának januári adatai, illetve a tavaly decemberi termékkülkereskedelmi adatok második becslése jelenik meg. A tavalyi év decembere a turizmus szempontjából kedvezően alakult: a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma kirobbanó mértékben, 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a belföldi vendégéjszakák 4,3 százalékkal növekedtek. Az év eleji forgalom a decemberinél jóval alacsonyabb szokott lenni, de remélhetőleg a külföldi vendégforgalom dinamikus emelkedése az év első hónapjában is megmarad. A külkereskedelmi termékforgalom tavaly decemberben kedvezően alakult, a hiány az egy hónappal korábbi 1,4 milliárd euró után mindössze 154 millió eurót tett ki. Az euróban számított export 12,3, míg az import 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az új becslésből kiderül az export és az import volumenének alakulása, illetve az egyes termékcsoportok külkereskedelmének változása.

Kedden tartja kamatdöntő ülését a jegybank monetáris tanácsa. Várakozásaink szerint a kamatkondíciók a mostani ülésen sem fognak változni, és nem számítunk további likviditásszűkítő lépésekre sem, hiszen a múlt hónapban bejelentett intézkedések sem léptek még teljes egészében életbe. További szigorítást a forint elmúlt időszakban tapasztalt erősödése nem tesz szükségessé, míg lazítást a magas infláció és az érzékeny piaci környezet nem tesz lehetővé, azaz az alapkamat továbbra is 13, míg az egynapos betéti kamat 18 százalék maradhat. Lazításra akkor nyílik lehetőség, ha az infláció már szemmel láthatóan csökken, és ha az ország kockázati megítélése javul, azaz az uniós források tényleges folyósítása is megkezdődik.

Az Eurostat adatközlései közül két csütörtökön megjelenő adatot, a februári infláció gyorsbecslését és a januári munkanélküliségi adatokat érdemes kiemelni Regős Gábor szerint. Januárban az eurózóna inflációja az előző havi 9,2 százalékról 8,6 százalékra csökkent, amely már érdemben elmarad a tavaly októberi 10,6 százalékos csúcstól. Ebben az energiaárak növekedésének mérséklődése és részben bázisba kerülése játszik szerepet, itt a dinamika a 2022. októberi 41,5 százalékról 18,9 százalékra változott. Ugyanakkor az élelmiszerek inflációja még gyorsult, 14,1 százalékra. Kedvező hír, hogy nemcsak az éves infláció csökkent, de havi alapon az árak is 0,2 százalékos mérséklődést mutattak. A magas árak bázisba épülésével az infláció csökkenése februárban is folytatódhatott, és ez reményeink szerint hamarosan a magyar adatokban is megjelenik. Tavaly decemberben a munkanélküliségi ráta az eurózónában 6,6, míg az Európai Unióban 6,1 százalékot tett ki, amely éves alapon 0,4, illetve 0,3 százalékpontos javulás. Kérdés, hogy az energiaválság eredményeként tud-e tovább mérséklődni a munkanélküliség vagy innen már inkább növekedés következik be.

Borítókép: Vasvári Tamás / MTI

Ezek is érdekelhetnek

További híreink