Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója elmondta: ezzel párhuzamosan kapják képhez a nyugdíjasok a nyugdíjprémiumot. Idén a nyugdíjprémium maximális összege 10 ezer forint. Ez az összeg minden olyan ellátottnak jár, akinek legalább 80 ezer forint vagy afölötti a november havi nyugellátása. Akinek 80 ezer forintnál kisebb, annak úgy néz ki a képlete, hogy a 80 ezer forintnál kisebb összeget ossza el nyolccal, és ez lesz a nyugdíjprémiuma. Magára a nyugdíjemelésre a kormányzat 217 milliárd forintot, a nyugdíjprémiumra 24,5 milliárd forintot fordít, miközben a 13. havi nyugdíjra 372 milliárd forintot ad, így a pénzügyminiszter közlése szerint összesen 613,5 milliárd forintot szán a kabinet ezekre a tranzakciókra. Decemberben további emelésre már nem számíthatnak a nyugdíjasok, ezért kell odafigyelni, hogy az ünnepek miatt már december elején megkapják a számlájukra a nyugdíjat, és utána december első harmadában a postástól is kézhez kapják a nekik jogosan járó összeget, mert legközelebb csak jövő év január 12. környékén jön a nyugdíj. Az is jó hír, hogy januárban már ismét egy megemelt nyugdíj érkezik számukra. A januári nyugdíjemelést kötelezően végre kell hajtani, és annak mértéke attól függ, hogy a most éppen felülvizsgálat alá kerülő jövő évi költségvetési törvényben hány százalékos inflációval számolnak majd.
Nagy Márton, a kormány gazdaságfejlesztésért felelős minisztere szerint 13 százalékos inflációra lehet számítani éves átlagban 2023-ban, míg Varga Mihály, a pénzügyi tárca vezetője erről még nem nyilatkozott. A Pénzügyminisztériumban azt mondják, ezzel kapcsolatban megvárják a Magyar Nemzeti Bank decemberben megjelenő, a jövő évről szóló Inflációs jelentését, az abban szereplő prognózistól teszik függővé a tervezett emelést. Farkas András szerint mindenképpen 10 százalék, vagy afölötti nyugdíjemelésre lehet számítani, annyit érdemes tudni, ez is egy óriási összeg lesz, mert minden egy százalékpontnyi nyugdíjemelés több, mint 40 milliárd forintot jelent. Ha mondjuk 13 százalékkal emelkednének 2023. januárjában a nyugdíjak, az mindjárt 520 milliárd forint plusz tételt jelentene a központi büdzsé számára. A januári emelés mértéke azért is nagyon fontos, mert a januárban megemelt nyugdíjjal egyezik majd meg a februári nyugellátás nagysága, és ehhez igazítják, ezzel lesz azonos a februárban kifizetendő 13. havi nyugdíj is.
A NyugdíjGuru rámutatott arra: jövő januárban megemelkedik a nyugdíj nagysága, ha minden igaz lesz, akkor mintegy 520 milliárd forintos tétellel, majd ezután a megemelt nyugdíjjal megegyező plusz havi nyugellátás a 13. havi nyugdíjjal. Ha így számolunk, akkor a 13. havi nyugdíj jövőre 400-440 milliárd forintjába kerül majd a központi költségvetésnek az idei 372 milliárd forinttal szemben. Ez azt jelenti majd, hogy mintegy ezer milliárd forintos plusz jövedelemhez juthatnak a nyugdíjasok jövőre 2023 első két hónapjában. Ha tehát jövő januárban 13 százalékkal nő a nyugdíj, akkor ez a mintegy 520 milliárd meg a 440 milliárd forint összeadódik, és így hozzávetőleg 1000 milliárd forintos plusz összeget jelentene a nyugdíjemelés a központi büdzsé számára. Ennek azonban negatív hatása is lenne, mert egy ekkora tétel önmagában is megnövelné az inflációt. Ez a rendszer 2037-2040-ig elvileg fenntartható, finanszírozható, de ez arra épül, hogy az éves GDP-növekedés tartósan a 3-5 százalék közötti sávban marad, és az országból már nem távozik, nem megy ki jelentős számú magyar munkavállaló külföldre dolgozni. Napjainkban megint hat-hét százezer körül van a külföldön dolgozó magyarok száma, ami olyan szempontból idéz elő problémát, hogy ők nyilván Magyarországon nem fizetnek járulékot, és az ő munkáltatóik sem fizetnek itthon szociális hozzájárulási adót, ez pedig nagyon keményen érinti az állami nyugdíjkasszát. Ráadásul a nagy létszámú Ratkó-évjáratok már nyugdíjba mentek, betöltötték a 65. életévüket. Így a Ratkó-korszakban született személyek már nyugdíjasok, helyettük sokkal kisebb létszámú „évjáratok” váltották őket a munkaerő-piacon. A járulékot fizetők létszáma emiatt nem tud a megfelelő, a szükséges ütemben emelkedni, ami a megemelkedett nyugdíjkiadások finanszírozását szolgálná. Ezért 2023-ban ismét ki kell majd pótolni a nyugdíjkasszát az adóbevételekből. A Nyugdíjalap messze a legnagyobb egyedi tétel a központi költségvetésben, idén is már 4200 milliárd forint felett van, jövőre az elképzelések szerint körülbelül 5000 milliárd forintos lesz a nyugdíjkassza. Ha így megy felfelé az infláció, ez tovább nőhet, de a kormány kénytelen lesz megfinanszírozni. Ahogy Farkas András fogalmazott: ez a mintegy 5000 milliárd forintos egyedi kiadás „egy Himalája a büdzsében”. A NyugdíjGuru jelezte: a magyar központi költségvetésben fájdalmasan hiányzik a munkáltatói, foglalkoztatói nyugdíjpillér. Mindenki csak a társadalombiztosítási nyugellátásra támaszkodik, ebből akar nyugdíjat kapni. A foglalkoztatói pillér azt jelentené, hogy a munkáltatók is hozzátennének a dolgozóik által befizetett egyéni megtakarításokhoz, és az egészet az állam valamilyen módon megtámogatná. Ennek klasszikus példája az angol rendszer, ahol 5 százalékot fizet minden munkavállaló a nyugdíjalapba, és ezt legalább 3 százalékkal köteles a munkáltatója megtámogatni, és ehhez az állam még 20 százalékos adójóváírást ad a befizető munkavállalónak. A Magyar Nemzeti Bank már javasolt egy ehhez hasonló szisztémát, ez lenne a jóléti alapok rendszere. Arról nincs szó, hogy ezt idehaza bevezetnék, pedig ez tehermentesíthetné a nyugdíjrendszert, és biztosítaná a felkészülést, az átmenetet egy jövőbeli finanszírozható rendszerre.
Fotó: Fejér Megyei Hírlap / Nagy Norbert
