„A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az ingatlan-nyilvántartás szerinti Debrecen külterület 0204/37. helyrajzi számú ingatlanon, valamint az ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló, a Nemzeti Oltóanyaggyár és a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár megvalósításával és az azokhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő, közigazgatási hatósági ügyeket” – áll a februári kormányhatározatban. Az üzem debreceni megépítését Orbán Viktor januárban jelentette be.
A Magyarországon kötelező és javasolt védőoltások gyártása 2023-ban kezdődhet.
A Nemzeti Oltóanyaggyár látványterve (Fotó: Figyelő-archív)
Az 55 milliárd forintos beruházás részeként 6,5-7 milliárdból egy speciális, a Covid elleni vakcinát előállító egység épül, amely 2023 első felében a vakcinagyártásra készen áll. A magyar oltóanyag 2022 végére elkészülhet az új típusú koronavírus ellen, a tudósok már túl vannak az állatkísérleteken.
A további védőoltások gyártását előállító üzem várhatóan 2025-ig készülhet el.
A napokban György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára beszélt arról, hogy száz napon belül leteszik az üzem alapkövét. Kiemelte, ez a beruházás megtérül az országnak, hiszen az oltóanyagexportban nagy lehetőségek vannak. A globális oltóanyagpiac éves bevétele a koronavírus-járvány előtti több mint 50 milliárd dollárról három éven belül 95 milliárdra emelkedhet. Magyarország például az influenza elleni védőoltáson kívül minden más vakcinát külföldről szerez be, ez évente mintegy tízmilliárd forintjába kerül az egészségügyi kormányzatnak.
A gyár létesítésének előkészítési folyamata évekkel a mostani járvány kitörése előtt megkezdődött,
már 2018 óta napirenden volt a Nemzeti Oltóanyaggyár létrehozása. Egy akkori kormányhatározat azt rögzítette, hogy a vakcinák terén a hazai ellátásbiztonság szavatolása és az importkitettség csökkentése nemzetstratégiailag kiemelt érdek, ezért indokolt megvizsgálni a hazai oltóanyaggyártás újraindításának lehetőségét. Az előkészítő szakmai tanulmányra 140 milliós költséget határozott meg a kormányzat. 1990-ig ugyanis létezett Magyarországon vakcinagyártás, aztán szinte a teljes kapacitást privatizálták. Ezért a BCG-oltóanyag-ellátás, illetve a tífusz, a tetanusz, a meningococcus és a kanyaró elleni vakcinaellátás olykor akadályba ütközött a külföldi beszállító miatt. Pedig a hazai szaktudást bizonyítja, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet az influenza elleni oltóanyag-előállítás terén az 1960–70-es években nemzetközi téren is kiemelkedően teljesített.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.
(Borítókép: A Debreceni Egyetem Innovációs Központjának látványterve (Figyelő-archív)
