A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az idei a második negyedévben 16,1 százalékkal nőtt a GDP Horvátországban éves összehasonlításban. Negyedéves bázison 0,2 százalékkal zsugorodást mért a horvát statisztikai hivatal. A Zágrábi Gazdaságkutató Intézet prognózisa éves alapon 15 százalékos, negyedéves bázison 1,4 százalékos bővülést jelzett.
Az eredmény rekordnak számít, korábban a legdinamikusabb növekedést 1997 harmadik negyedévében regisztrálták, akkor 7,2 százalékkal nőtt a GDP az országban.
Az idei második negyedévet megelőzően sorrendben negyedik negyedéve csökkent a GDP Horvátországban éves összevetésben. A koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések következményeként tavaly a harmadik negyedévben rekordmértékben, 14,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság éves szinten, míg 2020 egészét nézve 8 százalékos volt a gazdasági visszaesés.
A jelentés szerint a horvát gazdaság idei második negyedéves növekedéséhez a legnagyobb mértékben az éves szinten 18,4 százalékkal megugrott fogyasztási kiadások járultak hozzá – ami jelentős előrelépés az előző negyedévhez képest, amikor a lakossági fogyasztást 0,3 százalékkal csökkent –, de sokan nyomtak a latba a 4 százalékkal megnőtt kormányzati költések is.
Az export 40,9 százalékkal, az import 30,3 százalékkal nőtt éves összehasonlításban.
A bruttó beruházások és az állóeszköz-felhalmozás 18,3 százalékkal nőtt éves szinten, gyorsabban, mint az előző negyedévben, amikor a növekedés 4,6 százalékos volt.
A kormány még áprilisban elfogadott konvergenciaprogramjában – amely 2022-2024-es időszakra szól – 2021-re 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, 2022-re 6,6 százalékkal, 2023-ra pedig 4,1 százalékkal.
(Borítókép: Horvátország, Isztria, Rovinj, Légifelvételek az óvárosról a Szent Eufémia -templommal (Europress/AFP)
