Mivel a negyedik járványhullám egyelőre nem párosul lezárásokkal, erőteljes lehet az év vége a kiskereskedelemben. Noha már-már fojtogató munkanélküliség nehezíti a szektor helyzetét, a felszálló ágban lévő belső fogyasztás mind inkább az üzletek pénztáraiban csapódik le. Mivel a GDP szempontjából is meghatározó termelő-gyártó iparvállalatok egy része az alkatrészhiány miatt vegetál, a kiskereskedelem a negyedik negyedéves gazdasági növekedéshez is érdemben hozzájárulhat. A boltok forgalmának 5,7 százalékos bővülése már csak azért is fontos állomás, mert a harmadik negyedév 6,1 százalékos GDP-növekményéből 2,8 százalékpontot a háztartások fogyasztása tesz ki, amelyből egyre nagyobb szeletet hasít ki a kiskereskedelem – olvasható a VG cikkében.
A kereskedők ereje nemcsak a hagyományos üzletekben mutatkozik meg, sőt:
aki az egészségét féltve nem szívesen mozdul ki otthonról, az a webshopokból szinte mindent beszerezhet anélkül, hogy emberek közé kellene mennie. Az online és a csomagküldő értékesítés tavaly lépte túl először az ezermilliárd forintot, ehhez képest idén már októberben 1037 milliárdon állt a számláló. A középső őszi hónapban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1278 milliárd forint volt, ennek a 8,6 százaléka az online csatornákon folyik be, a volumen pedig 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kiskereskedelem 5,7 százalékos októberi növekedésénél is biztatóbb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) heti monitora, amely szerint október 30. és november 26. között 13,1 százalékkal haladta meg a boltok forgalma a járvány előtti szintet. Bár ez az adat 1 százalékponttal szerényebb, mint az egy héttel korábbi csúcs, így is megsüvegelendő. Viszonyításképp a vizsgált időszakban a vendéglátás ennél kisebb, 9,9 százalékos pluszban zárt. Érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos adatközléssel szemben a heti monitorban 2020 helyett 2019-re tekint bázisévként a KSH, hogy a Covid-hatásokat kiszűrve objektívebb képet alkothasson. Ráadásul az online kasszaadatokra támaszkodó statisztika a csúcsra járó webáruházak kiemelkedő bevételeit nem is tartalmazza.
A vizsgált időszakban alapvetően három trend volt hatással a kiskereskedelemre.
Először is november 15-től az üzemanyagár hatósági maximálása: literenként 480 forintos plafont vezettek be három hónapra a sima benzinre és a gázolajra, az ársapka az extra üzemanyagokra azonban nem vonatkozik. Másodszor a maszkhasználat újbóli elrendelése november 20-tól, harmadszor pedig a Black Friday. Ez az amerikai hagyomány szerint a hálaadást követő péntek, így az idén elvileg november 26-ra esett, gyakorlatilag viszont számos e-kereskedő előrehozta november 19-re, mások pedig heteken át, akár az egész hónapban akcióztak.
Az üzemanyagár-maximálás kapcsán arra is ki kell térni, hogy az első két hétben általános, 479,9 forintos tábla számtalan helyről azóta már eltűnt: miután a Brent olaj hordónkénti ára csaknem 10 százalékos zuhanással köszöntötte a decembert, a benzin nagykereskedelmi ára két lépésben 33, a dízelé 24 forinttal csökkent. A maszkviselés szemlátomást nem tántorította el a lakosságot, tele vannak a bevásárlóközpontok, a Black Friday pedig a hagyományos és az online kereskedők malmára egyaránt hajtotta a vizet.
A KSH heti monitorából a bázishatás és a hatósági ár miatt az egy héttel korábbi 48,5 százalék helyett most már csak 39,7 százalékkal lógott ki felfelé az üzemanyag-értékesítés. A gyógyszereladás is 31,7 százalékos pluszban zárt, mivel a patikákat a Covid negyedik hullámától való félelem és az influenzaszezon miatt is megrohanták. Az egyéb, máshová nem sorolható áruk kiskereskedelme gyakorlatilag stagnált, 0,3 százalékkal bővült. A 2019-es bázishoz képest október 30. és november 26. között az élelmiszer és iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem 17,5 százalékkal lódult meg, a külön vizsgált élelmiszer-, ital- és dohányáru kategória forgalma pedig 16,4 százalékkal. Eközben 2 százalékponttal, 17,6 százalékra lassult az egyéb háztartási cikkek mélyrepülése, míg a kulturális, szabadidős cikkek értékesítése – ellentétes utat bejárva – 2,5 százalékponttal, 7,4 százalékra gyorsult.
(Borítókép: Magyar Nemzet/Havran Zoltán)
